Kosz és kupleráj

Bizonyos, hozzám közel álló emberek, koszban és kuplerájban élnek, ami nekem nagyon fáj. Hozzám nagyon-nagyon közel álló emberek.

Írnék róla, de fájna írni róla.

Ennyi.

Éljen a szúnyogháló

Régóta vágytam szúnyoghálóra. Olyanra, amit le-fel tudok húzni, mert azt tartom praktikusnak. Most a 13. havi fizetésemből ez volt az egyik, amivel megleptem magam. Ez nagyon hasznos is és azt biztos, hogy én sosem herdálom el a pénzt.

Na, a rövid történet, nem túl érdekfeszítő.

Tudtam, hogy 1 kollégámnak vannak "ablakos" kapcsolatai, így beszéltem vele. Ajánlott is egy ismerősét, akivel fölvettem a kapcsolatot. Rövid időn belül el is jött lemérni az ablakokat. Kicsit kellemetlen volt a helyzet, mert ott várt meló előtt kocsival. Úgy jöttünk haza, hogy itthon még az ágy sem volt bevetve, nem győztem elnézést kérni.

Megmérte a megmérni valót és közölte, hogy 62 ezer forint, de lehet, hogy elég lesz 60 is. Hurrá, gondoltam. Ez 1 keddi nap volt, azt mondat, hogy a következő hét vége felé már valószínűleg jönni fog.

Na, eltelt a következő hét vége --- semmi. Aztán még a következő hét vége is már a nyakunkon volt, mikor megkérdeztem a kollégámat, hogy nem tudja-e, mikor jön hozzám az ismerőse. Mikorra ígérte? - kérdezte. Az elmúlt hétre:-))) - feleltem.

Erre felhívta. De én nem akartam, mert azt nem akartam, hogy a manusz azt higgye, hogy reklamálok, de csak telefonált a kollégám és így a héten hétfőn az ablakos manusz másodmagával itt volt és felszerelt nekem 6 db szúnyoghálót. Nem csalódtam, máris nagyon szeretem --- a szúnyoghálót.

Mikor fizetésre került a sor, bizony a 62 ezret mondta, nem engedett 1 vasat sem és én még 2 ezerrel megtoldottam. Nem akartam, hogy a kollégámnak azt mondja, hogy szarrágó vagyok.

A manusz egyébként korrekt volt, úgy gondolom.

Ja, mikor valakinek említettem, hogy szúnyoghálót szereltetek, akkor visszakérdezett, hogy minek, hiszen nincs is szúnyog. Jó, mondom, akkor legyen rovarháló:-)))

Azért is klassz ez a háló, mert déli fekvésű az összes ablakom és eddig csak este, lefekvés előtt tudtam ablakot nyitni, mikor már minden villanyt lekapcsoltam. Most szellőztetek ezerrel.

A kánikulában némi enyhülést adnak a nyitott ablakos esték és éjszakák.

Szóval, éljen a szúnyogháló, csak ajánlani tudom.

66

(Ezt 07. hó 07-én írtam, de a sors fintora, hogy valami miatt nem jelent meg akkor.)
István ma 66 éves. Ez majdnem olyan, mint az ördög száma, csak épp egy 6-os hiányzik belőle. Na, ezt most jól belemagyaráztam:-)))

Az utóbbi napokban sokat gondoltam rá a közelgő születésnapja kapcsán. Eszembe jutott, mikor a 60. születésnapját a Tiszán ünnepeltük, ott is aludtunk. Ha jól emlékszem, akkor még nem volt meg a lakókocsija, de az étterem hajón lehetett szobát bérelni. Egyszerű kis szobák voltak fürdőszobával. Jó volt.

A születésnapja estéjén fölmentünk vacsorázni. Igyekeztem szexin-csinosan felöltözni. Egy kígyómintás halásznadrág volt rajtam, amiben zöld szín is volt és 1 testhezálló zöld felső volt rajtam (azt hiszem, István hozta nekem valamelyik külföldi útjáról, szerette rajtam a zöldet az akkori vörös hajamhoz) --- persze, akkor még vagy 5 kilóval kevesebb voltam. Szerintem jól néztem ki.

Megszerveztem az étterem személyzetével, hogy rendeljenek neki a nevemben 1 kis tortát, legyen rajta egy 60-as számgyertya és tűzijáték is. Klassz volt. A személyzettől kaptunk ajándékba 1 üveg pezsgőt. István ott törzsvendég volt és én is megfordultam néhány nyáron át jó párszor.

Ez volt a jó emlék.

De eszembe jut az is, mikor 1 különleges nap volt, nevezetesen 2007. 07. hó 07-e. Csupa hetes. '07.07.07. Szerettem volna ezt a napot vele tölteni, de nem engedte. Én nem kérdeztem, hogy miért, ő pedig csak ennyit mondott: Ez most nem fog menni. Ma már tudom, hogy már akkor más is volt mellettem az életében, aztán a helyzet olybá fordult, hogy már nem mellettem volt más, hanem én lettem más mellé.

Eddig - ha jól emlékszem - mindig írtam neki a szülinapjára. Ez az első, hogy nem teszem. Tavaly is írtam. Azután váltottunk néhány e-mailt, de szokásához híven, egyszer csak nem válaszolt. És nem írt sem a születésnapomra, sem a névnapomra, sem semmilyen alkalomra.

Ezért most csak itt teszem meg a köszöntést.

Isten éltessen István erőben, egészségben, bárhol vagy és bárkivel!

Tudod, mindig és mindig...

A tegnap

A tegnap nem az én napom volt.

Hajnalban kutyasétáltatáskor 1 pici cica akart hozzánk jönni az iskola túloldalán. De nem jött, csak nyávogott. Amúgy sem tudtam volna mit kezdeni vele. Tudomásom szerint az iskolagondnokéknál születtek kiscicák, ezért melóból felhívtam a sulit. Többszöri hívás után végre felvette valaki a telefont. Elmondtam, hogy mit tapasztaltam reggel és talán a gondnokék kiscicája kolbászolt el. Mondta a nő a vonal túlsó végén, hogy ez nem odavaló kiscica, mert ő úgy tudja, hogy mindet elajándékozták és, hogy miért nem segítek én, miért nem fogadom be én és különben is miért akarom másra ráerőltetni az akaratomat. Hát, ez a nő 1 idióta volt és még nekem  kellett magyarázkodnom, hogy a kutyám mellé nem fogadok be kiscicát. De még ilyen kis korban összeszoktathatóak - mondta. Mire én azt feleltem, hogy viszont az én kutyám már öreg és nem igazán tolerálja a cicákat. Némi szóváltás után letettük a telefont.

Ma reggel nem volt ott a kiscica sem élve, sem holtan - szerencsére.

Délután indultam volna masszírra, mikor jött 1 sms Zsuzsitól, hogy ne 5-re, hanem inkább 1/2 6-ra menjek, ha nekem is jó. Oké, válaszoltam és mivel így volt időm, bementem az átalakított Pennybe. Kicsit szétnéztem, betettem a kosaramba néhány jelentéktelen dolgot - 1 vaj, 2 joghurt, 1 magvas zsömle és 1 tölcséres jégkrém és beálltam a sorba a pénztárhoz. A sor elején 1 idősebb hölgy kb. 10 percet tökölt, szegény, mert nem volt elég pénze. A pénztárosnak csöngetnie kellett, hogy a jogosult boltos odamenjen valami kártyával és így "vissza tudta blokkolni" azokat a dolgokat, amiket a néni nem tudott kifizetni. Rettenetes hercehurca volt. A diák pénztáros többször is csöngetett, míg megjelent 1 donna kb., mint 1 lassított felvétel. Hát, már itt kezdtem kicsit besokallni. Na, elment a néni, utána sikeresen távozott vagy 2 vevő, de kettővel előttem már nem nyílt ki a kassza. Félreállította a pénztáros fiúka a vásárlót, hogy majd a következő vevőnél kinyílik (gondolta ő) és akkor a kedves vevő is kifizetheti a számláját. De a következőnél sem nyílt ki. Újra csengetés, donna még lassabban mászott elő, mint előzőleg és én ekkor leléptem, ott hagytam a cuccot, nem tudom mi lett a dolog vége, még Zsuzsitól is jól elkéstem.

Este itthon a kisszobában arra lettem figyelmes, hogy olyan furcsán áll az egyik akasztós szekrény ajtaja, amiben a téli ruháim vannak. Leszakadt az akasztórúd. Hurrá :( Beszéltem ma Pistivel, hétvégén kijön, megcsinálja.

Este zuhanyozáskor, miközben a vizet is használtam, a kád-mosdó csaptelep hattyúnyaka leugrott a helyéről, ömlött a víz. Már csak ez hiányzott este 10 előtt nem sokkal. Gyorsan elzártam a csapot, szerencsére nem folyt tovább a víz. Visszaapplikáltam és be tudtam fejezni a zuhanyozást.

Úgy gondolom, hogy Bonikám állapota romlik. Sokkal többet kakil és most a füle is fáj, hiába kezelem.

Igyekszem sokat simogatni, a kedvében járni és türelmesnek lenni vele.

Nagyon szeretem.

Boni, én és az éjjel

Bonikám tegnap nem volt túl jól. Egész nap olyan furcsán lihegett, pedig tegnap nem volt olyan meleg, mint ma. Aztán eljött az éjjel.

Jó későn kerültem ágyba, 10 perccel éjfél előtt. Ekkor Bonikám elkezdett koslatni a lakásban. Ki a kisszobából, végig az 5 méter hosszú előszobán, be a nagyszobába. Addig nem is volt baj, míg a szőnyegen ment, de néhol nincs szőnyeg. A parkettán úgy kopogtak a körmei, hogy egyszerűen nem bírtam elaludni. Felkapcsoltam a villanyt, akkor igyekezett át hozzám, jött a fény felé. Szerintem a látása is már nagyon gyenge, a hallásáról nem is beszélek. Valószínűleg alig hall valamit.

Na, aztán leoltottam a villanyt és minden kezdődött elölről. Ez így ment jó sokáig. Még éjjel 1/2 2-kor megnéztem az órát. Utána is folytatódott a mászkálás, 1 idő után egyszerűen kizártam a kisszobából, de akkor meg azért füleltem, hogy jaj Istenem, vajon mit csinál, egyem a szívét és vártam, hogy elkezdje kaparni a szobám ajtaját, ami meg is történt 1 idő eltelte után. Fogalmam sincs mennyi lehetett az idő, mert már tudatosan nem kapcsoltam fel a kislámpát, de reggel 1/2 9-kor úgy ébredtem - bocsánat -, mint a mosott fos.

Ma már nem volt ez a lihegése. Nem tudom, hogy mi lehetett. Az igazság az, hogy hasonló volt már máskor is.

Sajnos, a súlya is csökkent Bonikámnak. Azt a 30 dekát, amit 2 hét alatt felszedett, 1 röpke hét alatt le is adta. Hiába eszik rendesen és igyekszem is a kedvében járni, valószínűleg a vesebetegsége miatt nem képes hasznosítani a tápanyagokat. 8,1 kg.

Ma hallottam 1 "nyelvújító" kislányt, olyan 12 éves forma lehetett, tehát nem is olyan kicsi. A nagyijával beszélgetve ezt mondta: Nagyi, neked melegedebb lesz.

Érted? Egy ekkora gyerek így használja a magyar nyelvünket. Melegedebb! Nem azt mondja, hogy neked jobban meleged lesz, vagy inkább meleged lesz. Nem. Melegedebb.

Lehet, hogy nem Magyarországon él?

Nagy ló

Mostanában nagy lovat adnak a cigányok alá. Egyre nagyobb a pofájuk. Azt tapasztalom, hogy valami miatt vagy következtében hangosabbak, utálatosabbak és még inkább azt gondolják, hogy nekik mindent lehet.

A napokban jöttem hazafelé villamossal. Az egyik megállóban felszállt 2 hangos cigány. Az egyiknek, jobb dolga nem lévén, a tökét vakargatta felszállás közben a melegítőnadrágján keresztül. A felsőteste mezítelen volt - gondolom - a kánikula miatt. A másikat nem is figyeltem, sőt, miután felszálltak, csak az ablakon néztem kifelé.

Egyes ülésen ültem, a mezítelen pont elém ült le, a hónalját odadobta az orrom előtt lévő ülés kapaszkodójára. Szerencsére nem éreztem, hogy büdös lenne, de a szaglásom nem mindig működik rendesen.

A másik a mellettünk lévő kettes ülés külső felére ült, belül 1 jól öltözött, olyan 40 körüli nő volt. Na, ezek innen oda és onnan ide kommunikáltak egymással jó hangosan, hogy a környéken mindenki hallja. A téma a lopás volt. Hogy a nem tudom kicsoda nem megy lopni az asszonynak, de ha neki kell "cucc" - így mondta: "cucc" -, akkor mindig lop.

Bezzeg ő - a mezítelen - mindig lop az asszonynak is. Hiába, a vérében van a bűnözés --- ezt mondta.

Szerencsére nem sokat kellett együtt utaznunk, de az is borzasztó volt.

Ez a kis közjáték jellemzi a cigányokat. A nagyhangúság, a bűnözés, nem számít neki hogy néz ki és az egész igénytelenségük.

Ma jöttem hazafelé a boltból, pirosat mutatott a lámpa, de 1 cigány férfi és 2 cigány nő mit sem törődve a lámpával, mennek át a piroson. A manusz mondta a nőknek "Gyertek, úgyis megállnak."

Hát, igen. Erre mondják, hogy nem érdemes 1 cigányt elütni, mert azért is annyi büntetést adnak, mint 1 rendes emberért.