66

(Ezt 07. hó 07-én írtam, de a sors fintora, hogy valami miatt nem jelent meg akkor.)
István ma 66 éves. Ez majdnem olyan, mint az ördög száma, csak épp egy 6-os hiányzik belőle. Na, ezt most jól belemagyaráztam:-)))

Az utóbbi napokban sokat gondoltam rá a közelgő születésnapja kapcsán. Eszembe jutott, mikor a 60. születésnapját a Tiszán ünnepeltük, ott is aludtunk. Ha jól emlékszem, akkor még nem volt meg a lakókocsija, de az étterem hajón lehetett szobát bérelni. Egyszerű kis szobák voltak fürdőszobával. Jó volt.

A születésnapja estéjén fölmentünk vacsorázni. Igyekeztem szexin-csinosan felöltözni. Egy kígyómintás halásznadrág volt rajtam, amiben zöld szín is volt és 1 testhezálló zöld felső volt rajtam (azt hiszem, István hozta nekem valamelyik külföldi útjáról, szerette rajtam a zöldet az akkori vörös hajamhoz) --- persze, akkor még vagy 5 kilóval kevesebb voltam. Szerintem jól néztem ki.

Megszerveztem az étterem személyzetével, hogy rendeljenek neki a nevemben 1 kis tortát, legyen rajta egy 60-as számgyertya és tűzijáték is. Klassz volt. A személyzettől kaptunk ajándékba 1 üveg pezsgőt. István ott törzsvendég volt és én is megfordultam néhány nyáron át jó párszor.

Ez volt a jó emlék.

De eszembe jut az is, mikor 1 különleges nap volt, nevezetesen 2007. 07. hó 07-e. Csupa hetes. '07.07.07. Szerettem volna ezt a napot vele tölteni, de nem engedte. Én nem kérdeztem, hogy miért, ő pedig csak ennyit mondott: Ez most nem fog menni. Ma már tudom, hogy már akkor más is volt mellettem az életében, aztán a helyzet olybá fordult, hogy már nem mellettem volt más, hanem én lettem más mellé.

Eddig - ha jól emlékszem - mindig írtam neki a szülinapjára. Ez az első, hogy nem teszem. Tavaly is írtam. Azután váltottunk néhány e-mailt, de szokásához híven, egyszer csak nem válaszolt. És nem írt sem a születésnapomra, sem a névnapomra, sem semmilyen alkalomra.

Ezért most csak itt teszem meg a köszöntést.

Isten éltessen István erőben, egészségben, bárhol vagy és bárkivel!

Tudod, mindig és mindig...