Ma 3 hónapja, hogy Bonikám elment. Régen sírtam miatta, de ma sokat. Előtörtek az emlékek, a hiánya.
A facebookon megemlékeztem róla, de nem írtam oda, hogy ma van a 3 hónapos forduló nélküle. Többen lájkolták és 1 ismerős írt is hozzá, aki már nem az ismerősöm, le is tiltottam, mert annyira megbántott, de erről majd máskor írok. Akarok is írni róla, mert nem szeretném elfelejteni, hogy miért is jutottam vele eddig a döntésig.
De most Bonikámról.
Ezt írtam neki, hozzá. Nem az én agyszüleményem, csak pár szót változtattam meg benne, ami szerintem szükséges volt:
Mi is a kutya-ember barátság? Kik is a kutyák? Ezt sosem érthetjük meg.
Ők mások, kétségtelenül jobbak, mint mi emberek. Hogyan is érhetne fel a mi számító és gyarló létünk, az ő tiszta és őszinte lelkükhöz. Hiszen lelkük van...
Mi is a kutyák élete? Játék, evés, ivás és szeretet velünk. Egész nap a gazdira várni, őt kérni. Rettegni attól, hogy ha elmegy nem jön vissza, még a legkisebb helyben maradás is hordozza a hatalmas kételyt.
Valami megfoghatatlan és leírhatatlan kötődés ez, ami semmihez nem hasonlítható. Hozzánk tartozik, s mi tagadhatatlanul hozzá. Minden perc, óra, év csak erősíti ezt a kapcsolatot.
S fel sem tűnik, hogy elrepült az idő...
Ők mások, kétségtelenül jobbak, mint mi emberek. Hogyan is érhetne fel a mi számító és gyarló létünk, az ő tiszta és őszinte lelkükhöz. Hiszen lelkük van...
Mi is a kutyák élete? Játék, evés, ivás és szeretet velünk. Egész nap a gazdira várni, őt kérni. Rettegni attól, hogy ha elmegy nem jön vissza, még a legkisebb helyben maradás is hordozza a hatalmas kételyt.
Valami megfoghatatlan és leírhatatlan kötődés ez, ami semmihez nem hasonlítható. Hozzánk tartozik, s mi tagadhatatlanul hozzá. Minden perc, óra, év csak erősíti ezt a kapcsolatot.
S fel sem tűnik, hogy elrepült az idő...
Hiányzol kicsim :'(
Szeretlek ♥ ♥ ♥
 | |
| Elgondolkodva pihenés... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése