Egyedül vagy magányosan?

Mert nem mindegy, hogy az ember magányos vagy egyedül van. Melyiknek van negatívabb kicsengése? Ezen gondolkodtam. Számomra mindkettő elég negatív szó, de a magányos negatívabb.

Én magányos vagyok, borzasztó magányos. Nem is tudom, hogy igazából én választottam vagy így alakult...

Azt sem tudom, hogy képes lennék-e még párkapcsolatban élni? Nem hiszem. Annyira magamnak való lettem, el is lustultam, vagy kényelmesedtem, vagy mindkettő:-)

Mostanában kicsit érzelgős hangulatba kerültem megint. Ritkán van ilyen nálam, de van. Elolvastam az Istvánnal folytatott levelezéseimet, ami természetesen alaposan hozzájárul ehhez.

Néhány napja furcsa érzésem van. Olyan érzésem van, hogy nekem még dolgom van itt a Földön, de rettenetesen fogy az időm.

Annyi minden kimaradt az életemből és már nem is lesz rá lehetőségem. Például a bot fülemmel, a fals hangommal jó lett volna énekelni. Szerintem nem énekeltem volna rosszul, ha jó a hallásom.

Aztán a tánc. Mindig is szerettem volna táncolni, lenyűgöz a klasszikus balett és modern tánc is. De vén fejjel már erre sincs lehetőségem.

De tanulnom még lehet. Ha képes az agyam ezt-azt felfogni, akkor még tanulhatok, de csak olyat, ami érdekel, kizárólag olyat, hiszen nekem már nem kötelező semmi.

Érdekel a szafari, amit minden nap nézek a neten. Egyrészt sokat tanulhatok az afrikai állatokról, másrészt és - talán ez a fontosabb - mindezt angolul. Jó lett volna megtanulni 3-4 nyelven, de ez már nem jön össze. Ez sem.

Jó lenne fényképezni, jól fényképezni, de ahhoz kell 1 jó gép is. Az én kis gyenge gépemből kihozom,a mit lehet, István mindig azt mondta, hogy én megkomponálom a képeket:-)

Van még 1 dolog, ami érdekel: a csillagászat. Borzasztó nehéz megérteni, de talán megpróbálom.

Talán nagyképűen hangzik, de én nem vagyok 1 buta nő és - tudom nagyképűen hangzik:-), de - elég intelligensnek tartom magam. Na, ez az, amiért nem találok - találok?, nem is keresek - 1 olyan férfit, akire felnézhetnék.

István volt ilyen... Ő az etalon. Nekem ő. Sajnos.