Szemészet

Tegnap sokkoló hír ért.

Protekcióval bejutottam a szemészetre, de így is 1 órát ültem a váróban és még egyet a rendelőben. Utálom a szemészeknek azt az idióta szokását, hogy egyszerre behívnak 4-5 embert. Kit érdekel a másik baja? Nem ép elég az enyém? Miért kellett nekem végighallgatni az előttem lévő 4 ember baját? Nem magánügy? Még akkor is, ha nem kell derékig levetkőzni, nem?

Az orvosról nem is beszélek, mert az 1 idióta. Egy lelki beteg, mentálisan sérült ember. De mi, betegek nem vagyunk kíváncsiak az ő bajára, nem? Áh, nem is részletezem.

Na, nem tudom minek köszönhettem, de velem nem volt annyira alpári, mint az idősebb nénikkel, szegényekkel. Egyetlen dolog szól a doki mellett, méghozzá az, hogy alapos.

Lesújtó volt a diagnózis. +5 dioptriás a bal szemem, a jobb +3-as. Szoktam is mondani, hogy a bal szememmel már nem látok szinte semmit. Se közelre, se távolra.

Elmentem még tegnap szemüveget csináltatni. Na, arra is kíváncsi leszek, mert a manusz semmit, de semmit nem írt a papíromra, csak az árat meg a nevemet, de azt is teljesen elírta. Semmi nincs a papíromon, hogy üveg vagy műanyag, hogy milyen bevonat lesz rajta, még a dioptriák sem. Hát, kicsit félek.

36.600.- Ft lesz. remélem, nem kell kidobni. Azért mentem ebbe a boltba, mert dicsérték az SZTK-ban, amíg várakoztunk.

Voltam a válság szemüveg diszkontban is, de azok szerintem nem akartak eladni. Szartak rám.