Ma olyat tettem...:-)

..., amit eddig még sosem. Délután szépen felöltöztem az új kínai nadrágomba - tök jó - és elindultam sétálni. Sé-tál-ni! Igen. Mert valahogy mozognom kéne 1 kicsit többet.

30 percet terveztem mára, nagyjából így is volt. 25 perc alatt tettem meg 4 villamosmegállót. Rohadt meleg volt, árnyék alig. Csak mentem, nem is túl lassan és vagy nem figyeltem semmire, teljesen kikapcsoltam, vagy azt a környezetet néztem, ahol eddig sosem jártam gyalog.

Ez az útvonal nem igazán optimális sétára, merthogy ott megy minden busz, autó, mivel főútvonal, de mivel később villamosra szálltam, ezért más választásom nem volt.

Szóval, legyalogoltam 4 megállót, aztán villamosra szálltam és bementem a városba. Vettem 1 pizsamát. Mert kellett.

Itthon aztán kezembe vettem 1 tisztítót, meg 1 darab kéztörlőt és letakarítottam a kaputelefon billentyűit, mert már nem működött. Ezt rajtam kívül más nem teszi meg. Pedig én nem is használom, mert kártyával nyitom a kaput.

Aztán marhára nem szeretem, hogy a lépcsőház egyik ablaka pont az én ajtómmal szemben van nyitva. Így, mikor huzat van és ajtót nyitok, majdnem kivisz a légmozgás. Fogtam 1 kis széket, bezártam és kinyitottam 1 másikat. Kíváncsi vagyok, hogy holnapra így marad-e...?

Múlt héten elmentem Józsival a Promenád koncertre. Jó volt. Végül is jó volt, de nagyon meleg volt és rengeteg bogár röpködött a levegőben.

Józsi eléggé megöregedett. Jó, én sem lettem fiatalabb, de vele még az is baj, hogy nagyon negatív. Régen is így volt. Általában csak a rossz dolgokat veszi észre, látja meg... nem is tudom. Olyan kötekedős, bár nem ez a megfelelő szó.

Szóval, Józsi sem a régi. Nem is mondtuk egymásnak, hogy majd máskor is elmegyünk együtt megnézni valamit...

Napjaim

Múlt pénteken nálam aludtak a gyerekek, mert Kata kiment az Operafesztiválra.

Mikor megérkeztek a kicsik, először lementünk a játszótérre, jól érezték magukat, azonban vacsorázni nem akartak, de Lackó jelezte is, hogy talán nem fognak kajálni. Aztán jól kiáztak a fürdőben és mentek aludni.

Gábort még éjjel elvittem pisilni, mert így szokták otthon is, de - bevallom - kutyapelenkát tettem a lepedő alá, hogy baleset esetén az ágy lehetőleg ne károsodjon.

Szombaton Emesének balettvizsgája volt, utána elmentünk egyet sütizni-fagyizni. A balettvizsgán kiderült, hogy Emese balett tanára 1 volt általános iskolai osztálytársnőm. Oda is mentem hozzá, beszéltünk pár mondatot. Nagyon csinos, meg jó a haja, de az arca sokkal öregebb, mint az enyém és ezt Lackóék is mondták...

A Kisgergely cukrászdán egyébként kiakadtam, mert nem tudják az eladók, mi az, hogy glutén. Egyáltalán az egész kiszolgálás, amiben részünk volt, 1 külön leírást megérdemelne, de most nem fárasztom vele magam.

Délután szalonnát sütöttünk Lackóéknál. Jajj, nagyon finom volt, jól esett.

Vasárnap ki sem tettem a lábam itthonról, egyébként Emese épp 6 éves lett ezen a napon, így hétfőn elmentünk és vásároltunk neki 1 csomó cuccot, amiket ő választott magának, de ez már a közelgő névnapjára is szólt. Kata 1 Pepco nevű boltba vitt minket, ami nekem nagyon tetszett, de olyan messze van tőlem és olyan körülményes oda eljutni, hogy kicsi a valószínűsége 1 újabb látogatásomnak.

Kedden van a főzős napom, amikor gluténmentesen főzök és adok belőle Lackónak. Ezen a kedden rakott krumpli volt a menü. Remélem Lackó jól van már, mert tegnap még mondta, hogy fáj a hasa és nem is evett a krumpliból.

Ma nagyon jó napom volt. Készen lett a búcsúztatómra kapott kis porszívó, merthogy az első tisztításnál letörtem belőle 1 darab műanyagot, ami a működését nem befolyásolta, de a tisztítását igen.

Végre vettem 1 forgószéket ide, az íróasztalhoz, mert ez a mostani nagyon nem jó. Még januárban kaptam a gyerekektől 5-5 ezer forintot direkt ilyen célra, de csak ma sikerült megvenni. Egyedül nem is tudtam volna hazahozni. Talán holnap összerakja nekem Lackó. Már nagyon várom.

A számítógépért is bementünk a Lindébe, remélem működőképes lesz.

Józsi, régi ismerősöm küldött tegnap e-mailt, hogy van-e kedvem elmenni vele Promenád koncertre. Hát, nagy kedvem nincs, de elfogadtam a meghívást. De nem akarok vele járni, nem akarok vele semmilyen egyéb kapcsolatot. Istvánra várok. Az a hülye. Leírja, hogy mindig szeretni fog, aztán annyi. Vagy én vagyok a hülye?

A vállam.

Nos, valamelyik nap megnéztem tükörből a hátamat és elszörnyülködtem a látottaktól. Nem tudom, mi történhetett, mikor az a nagy fájdalmam volt, de mikor előre nyújtom a jobb karom, akkor az egész karcsontom felső része vagy a lapockám vagy nem tudom milyen részem, púpként kitüremkedik a hátamon. Nagy fájdalmam nincs, csak érzem, hogy "van". Néha kicsit zsibbad a karom, néha meg tök hidegek az ujjaim. Valószínűleg el kell mennem majd az orvoshoz.

Nem vagyok boldog.

Fájdalom

Előre megígérem, hogy nemcsak a fájdalomról fog szólni ez a leírás.

Szóval, néhány napja nem jelentkeztem, ami azért nem meglepő, mert volt időszak, mikor hetekig nem írtam, viszont az utóbbi időben szinte minden nap "költöttem" valamit még akkor is - valljuk be -, ha az én életem nem eget rengetően izgalmas:-)

Nos, először is, hogy miért nem írtam.

Még szombaton este, itt a gépnél ülve éreztem, hogy egyre jobban fáj a jobb vállam. Ki is kapcsoltam a gépet, mert nehezemre esett írni, rossz volt az egér mozgatása, meg ilyenek.

Vasárnap hajnalban felkeltem kb. 2-kor, akkor vettem be az első fájdalomcsillapítót. Azzal aludtam reggel 9-ig, ekkor újabb gyógyszer következett és innen kezdve 3 óránként vettem be felváltva kétféle fájdalomcsillapítót egészen estig.

A karomnak gyakorlatilag mindegy volt, hogy milyen helyzetben van, semmi nem enyhített a fájdalmon és a gyógyszerek is csak nagyon rövid időre és csak nagyon kis mértékben csillapították a fájdalmat. Rettenetes volt.

Egész nap döglöttem és vártam valami csodára, hogy talán mindjárt jobb lesz. De nem lett. Pedig hidd el, nem vagyok 1 nyávogós fajta.

Féltem az éjszakától, de reggelre jobb lett. Óvatosan mozogtam, a karomat súlyosnak és fáradnak éreztem, ami tulajdonképpen kis mértékben még most is megvan, pedig már szerda van és, ami kissé aggaszt, hogy nem hajlik úgy, mint szombat előtt. Például a pólót sokkal nehezebben veszem le.

Hétfőn még bevettem 1 tablettát, aztán többet nem. Itt tartok most.

Hétfőn már voltam vásárolni és ágyneműt is cseréltem, amihez igencsak kellett a karomat mozgatni. Kedden is vásároltam, sőt, főztem és mostam is.

Ma szerda van.

Voltam Margó néninél névnapja alkalmából felköszönteni. Elmúlt 82 éves, de iagzán nem látszik rajta. Szerencsés.

Szendvicseket gyárt nekem, mikor megyek hozzá úgy kb. 1 évben 1x, de - egyem a szívét - borzasztó felvágottakat vesz. 2 zsömle vajjal, rettenetes felvágott és 1 kis paprika és paradicsom. Bolti édes és sós rágcsa, semmi házi. Én mindig kiteszek magamért, mikor jön, de ezt nem szemrehányásként mondom. Sőt, volt, hogy elvittem étterembe ebédelni, úgy láttam vendégül. Régebben még kaptam tőle 1 kis ezt-azt a telkéről, de már azt sem. Mikor jön hozzám névnapot köszönteni, akkor szokott sok mindent hozni. Általa eltett konzerveket, savanyúságokat, ivóleveket és apró ajándékot is. Ez hozzá tartozik az igazsághoz. Megígértem neki, hogy gyakrabban be fogok nézni hozzá, ha nyugdíjas leszek.

Margó nénitől bementem a városba. Vettem 2 pizsamát, aminek halásznadrág hosszúságú az alsó része, ki is próbálom ma az egyiket. Jó, élénk színük van. Az egyik rózsaszín, a másik sárga. Az is eszembe jutott, hogy kéne még venni és nyáron hordhatnám itthoni nadrágnak az alsó részét, mert mindig az a bajom, hogy nem tudok csupasz lábbal lenni, mivel összeér a combom és az izzadságtól kipattogzik a bőröm. Ezen erősen elgondolkodom. Mármint, hogy vegyek még kettőt.

Aztán bementem a Média Marktba. Vettem 1 jó kis Philips vasalót és 1 madzag nélküli telefont. A telefont beüzemeltem, de nem jelzi azt, hogy ki hív. Így felhívtam az ügyfélszolgálatot és kértem ezt a szolgáltatást is. Plusz 203.- Ft. Most mit tegyek? Kell ez a szolgáltatás. Lassan már azért is fizetni kell, ha belefingok a saját telefonomba.

Szotyinak vettem még fürtös kölest, úgy látom, mást nem is eszik, csak ezt és kevésnek találtam hétvégére azt, ami itthon van. Legközelebb talán hétfőn megyek olyan helyre, ahol tudok neki venni.

Na, szóval a lényeg a lényeg. DUPLA annyiért árulták a fürtös kölest a Szinva Parkban, mint itt a Bulgárföldön!!! Ott 300.- Ft, itt 145:- Ft.

Na, kérem, ez a rablás.

De azért ma qrva jó napom volt:-)

Uncsi napok

Azt hiszem, unalmas napok következnek. Velem amúgy sem történnek érdemleges dolgok. Ma postára akartam menni, de nagyon esett az eső, így oda nem mentem. Viszont vasalóvíz nagyon kellett, azért elmentem ide pár méterre a kis 100-as boltba. Épp 1 db volt nekik, azt mind elhoztam.

De nem is ez a lényeg.

Ma van Bonikám halálának ez első évfordulója. Ezt írtam az emlékére:

Drága Bonikám, ma 1 éve el kellett engednem téged. Nem könnyű felidézni azt a fájdalmas napot…
Mikor hazaértem melóból, láttam rajtad, hogy nagy a baj. Álltál az ajtóban, néztél rám, jelezted, hogy azonnal menjünk le. Szokásomtól eltérően, át sem öltöztem. Úgy, ahogy voltam, hosszú szoknyában, magas talpú szandálban felkaptalak és szaladtunk le.
Először azt hittem, hogy hasmenésed lesz, de nem jött semmi, semmi. 10-15 perc eltelt, mire belém hasított a felismerés, hogy nem tudsz pisilni. Gondoltam rá, hogy egyszer leáll a veséd, hiszen vesebeteg voltál már kb. 2 éve és minden nap gyógyszereket szedtél, de a felismeréssel szembesülni, letaglózó volt.
Mikor nagy nehezen jött tőled valami, először nem hittem a szememnek, nem, nem hittem. Mert az inkább vér volt, mint pisi.
Láttam rajtad a fájdalmat. Korábban azt mondtam másoknak, hogy nem szenvedsz, de nem is öröm neked az élet. De most fájdalmad volt.
Járt az agyam, őrülten járt, mit tegyek, Istenem, mit tegyek? Felmentünk és én vártam, de bizony azt kellett látnom, hogy a kis pöcörődből vér csöpög.
És akkor meghoztam a döntést, nem engedhettem, hogy szenvedj.
Zsuzsa doktornő egyetlen mondattal sem akart rábeszélni, hogy próbáljunk ki még valamit. Azt mondta, csoda, hogy eddig éltél ezzel a betegséggel, hiszen elmúltál kicsim 16 éves.
Végig, végig veled voltam, simogattalak és elmondtam, hogy téged mindenki nagyon szeret. Utána hazahoztalak a karomban és lefektettelek a helyedre. Így vártunk. Olyan voltál, mint aki csak alszik egy jót.
Este 10 óra körül volt, mikor elvittek tőlem és másnap visszakaptam a hamvaidat. Hazaértél hozzám – örökre.
Az utolsó kispárnahuzatod nem mostam ki, néha megszagolgatom. A tálcád a falnak támasztva áll és a hámod is a helyén marad. Míg én élek és itt leszek ebben a lakásban, ez így lesz. Az oltási könyvedet állandóan a táskámban hordom.
Minden reggel, miután kibújok az ágyból, megsimogatom a kis urnádat és köszönök neked, mert mi ketten voltunk egyek.
Éltél 16 évet, 2 hetet és 3 napot, de a szívemben mindig ott vagy és tudom, hogy valahol vársz rám.
Soha el nem múló szeretettel gondol rád ♥♥♥ – Gazdi mami

Vasalás

Ma elkezdtem a fiaméknak beígért vasalgatást. Hát, szomorúan állapítottam meg, hogy az egyik vasalóm szarabb, mint a másik.

A nagyobbik vasalóm dög nehéz és alig melegít. Felvettem maximumra, érted? Maximumra! Már olvadnia kellett volna a ruhának, de szinte csak langyos volt. Ez persze, a vasalt ruhán is így látszik. Nem lett túl szép.

A másik vasalóm kisebb, könnyű, jobb vele vasalni, hiszen a gyerekek apró ruháihoz is inkább passzol. De olyan hangokat ad, hogy komolyan mondom, félek tőle.

Eldöntöttem, veszek 1 új vasalót, 1 tisztességest, 1 olyan márkát, amiben megbízom. A nagy dögöt aputól kaptam, persze ő nem tehet róla, hogy ilyen lett a vasaló. Garanciája már nincs. Egyébként Lidlis vagy Aldis. A másikat én vettem még jó pár évvel ezelőtt.

A fürdőben csináltam nagytakarítást, már ráfért.

A hasmenésem elmúlt, szerintem a cseresznye lehetett a bűnös. Bár ma megettem a maradékot, a hasam nem ment, de azért zuborog 1 kicsit.

Semmi különös nem volt.

(Most megy 1 film, a 21 gramm, azt hiszem, nem fogom nézni. Viszont reggel volt 1 Gina Lollobrigida film. Imádtam♥)

1 hete

Ma 1 hete, hogy itthon vagyok, nem kell mennem dolgozni. Minden napom nagyon klasszul telt, a régi munkahelyemre szinte nem is gondolok. Ha mégis, az csak másodpercekig tart.

Sajnos, a kis porszívó, amit kaptam, kicsit meghibásodott. A működésével nincs probléma, de letört belőle 1 darab műanyag, ami a tisztításához szükséges, így elvittem a márkaszervizbe. Illetve Lackó elvitt.

Ott kellett hagyni a számlával, jótállási jeggyel együtt és majd telefonálnak - mondta az irodista hölgy. Kicsit letört a dolog, de bízom benne, hogy korrektek lesznek és gyorsak.

Ma megérkezett Lackóéktól az első adag vasalni való. 30 db ruha, de nem baj, majd szépen beosztom, nem kell egyszerre minden kivasalnom.

Kicsit ma ment a hasam, de igazából nem tudom, hogy mitől...? Nem tudom. Talán a tegnapi kajától? Elég sok volt benne a nyers zöldség és erősen puffadt is voltam. Lehet, hogy az újhagymától? Régen is beteg voltam tőle. Vagy a cseresznye a bűnös? Nem tudom.

Remélem, holnapra jól leszek.

Mai napom

7-kor keltem, nem akarok többet ágyban lenni, kb. 7 és fél órát voltam vízszintben, ennyi elég. Gyorsan összeszedtem magam, ittam 1 kávét és összeírtam a vásárolni valót, mert ma volt az első nap, hogy főztem Lackónak ebédet.

Lementem a Bükk áruházba, összesen 3 boltba. Jövő hétnél hamarabb nem akarok menni, így igyekeztem mindent elintézni, ami most épp aktuális volt. Ma már jeggyel kellett villamosoznom, itthon a kezembe vettem a jegyet és szorítottam, hogy el ne felejtsek lyukasztani:-) Ciki lenne, ha megbüntetnének, tulajdonképpen eszem ágában sincs lógni.

Editkével, a harisnyással jót beszélgettem még vásárlás előtt, ráértem, nem sürgetett semmi.

Aztán itthon nekiálltam főzőcskézni. A mai menü majdnem natúr csirkemell volt, könnyű burgonyasalátával és joghurtos öntettel. Nagyon finom volt.

Bár úgy szántam, hogy az egyik adagot elviszi Lackó, de nagyon ízlett neki, így azt mondta, hogy inkább 2x szed és nem visz. Még a tányért is kinyalta:-)))

Annyi maradt még, hogy talán 2 napra is elég lesz nekem.

Íme:

Semmi

Ma semmi érdekfeszítő nem történt, ami egyébként gyakran előfordul velem:-))), sőt, ez az általános:-)

Mióta nem kell mennem dolgozni, próbálok törekedni arra, hogy kb. 8 órát ágyban legyek. Ez rendben is lenne, de annyira fáj a gerincem, hogy legszívesebben már le sem feküdnék. Állva kéne aludnom vagy fogalmam sincs, mit kéne tennem, hogy fájdalom nélküli vízszintes helyzetem lehessen.

Tavaly vettem 1 Dormeo matracot, igaz nem "rendes" matrac, csak fedő, de azt hittem jó lesz. Nem, nem lett jó, semmit nem jelentett. Illetve eleinte azt hittem, hogy igen, talán úgy is volt, de mostanra rá kellett jönnöm, hogy a gerincfájdalmam egyenes arányban van az ágyban töltött időmmel. Többet vagyok ágyban - jobban fáj:-(

Ma reggel felkeltem olyan fél 8 körül, szépen rendbe tettem magam, ittam 1 kávét, átnéztem a vásárolni valót és lesétáltam a Pennybe. Bérletem már nincs, így gyalog tettem meg azt az 1 megállót.

És 10 órára már itthon is voltam:-)

Régiségvásár

Még mára volt ingyen-bérletem a cégtől, aztán egyelőre nem veszek bérletet, mert szerintem nem utaznám le azt a 7 ezer forintot, amit bele kéne invesztálnom.

Szóval, gondoltam bevillamosozok a városba, hiszen legendákat hallani a régiségvásárról, amelyen még sosem voltam, amelyet még sosem láttam, egészen a ma délelőttig. Valahogy sosem vonzott, de - gondoltam - látni kell.

Röviden és velősen? Mondjam? Nem az én világom. Eddig sem volt az és ezután sem lesz. Az a rengeteg kacat, ami ott van, komolyan mondom hihetetlen. Na, jó, voltak azért szép dolgok is. Láttam például Faberge jellegű tojáskát, amit 7.000.- Ft-ért kínáltak, kicsit nagyobbacska, mint, amit én gyűjtök itthon. Persze, nem vettem meg. Mellesleg alig láttam embert vásárolni, pedig volt nép bőven mindkét oldalon. Már úgy értve, hogy eladó is és bámészkodó - potenciális vevőjelölt - is.

Csak 1 kis részt néztem meg, 1 megállót lesétáltam az egyik oldalon, de elég is volt. Meleg volt, sokan voltak, alig vártam, hogy felszálljak a villamosra, elegem volt az egészből.

Soha többet régiségvásár, meghagyom másnak.

4. napom itthon

Ma amúgy is itthon lennék, mert szombat van:-) Azt mondják, később már előfordulhat, hogy azt sem tudom, milyen nap van. Azért nem szeretnék ennyire hülye lenni:-)

Főztem ebédre 1 jó kis lecsót. Szeretem, ha apróra van vágva benne minden. A hagymát nem szálára vágom, hanem nagyobb kockára. A paprikát nagyon vékony csíkokra vágom, nem szeretném késsel-villával enni, hanem csak villával. A virslit is apró kockára vágom, én így szeretem.

Délután átvittem Áginak a kapott tálcákat és a tepsiket, amikben a sütik voltak még a búcsúztatómra.

Utána kivillamosoztunk a várhoz, de be már nem mentünk, mert 3.500.- Ft-ba került volna 1 belépő a Borsodi Fonóra. Annyira viszont nem érdekelt.

Így Ági meghívott 1 fagyira Kisgergelyhez és én utána visszahívtam őt 1 sörre a Lugasba. Eldumálgattunk, aztán 6 óra előtt pár perccel már itthon is voltam.

Jó napom volt:-) Vivi is meg van elégedve velem, hogy mozgalmasan telnek a napjaim, nem itthon ülök bepunnyadva, bár szerintem, olyan is lesz biztos. Majd később, ha nagy meleg lesz és, ha nagy hideg lesz:-)

István nem válaszolt...

Itthoni napjaim

Eddig nagyon jól alakulnak az itthon töltött napjaim. Aktív vagyok, nem döglök egész nap és mászkálok is a dolgaimat intézni.

Ma például bementem a Plázába. Már 2. éve, hogy nagyon szeretnék 1 olyan fehér edzőcipőt, ami az elképzelésemnek megfelel, de eddig nem kaptam. A fazonja tulajdonképpen olyan, mint a klasszikus Adidas vagy a régi Skechers cipőm. Hát, ilyen a világon nincs. Főleg az én méretemben. Minden szar cipő 36-ostól kezdődik, az meg nekem kicsit nagy:-(

Végül hosszas keresgélés után találtam 1 Nike-t. Nem azt mondom, hogy ez álmaim cipője, de fehér - kivéve hátul a sarok résznél - és nagyjából a fazonja is olyasmi, mint, amit elképzeltem. Kicsit nagy, de tettem bele 1 talpbetétet. Szóval 13 ezerért végre lett 1 hordható cipőm. Azért hordható:-) Kipróbáltam, mert már délután abban mentem vásárlási körtúrára.

Vettem buszjegyeket, voltam gyógyszertárban, bementem a DM-be, felmentem a Familybe és végül a Sparba.

Itthon ma nem nagyon csináltam semmit, de nem kerget senki, mint, ahogy eddig sem, most meg már még úgyse.

Holnap is szeretnék vásárolni, csak azon gondolkodom, hogy Pennybe, vagy Lidlbe-Aldiba menjek? Majd eldöntöm. Főzni is fogok, méghozzá 1 jó lecsót, nyam-nyam.

Idióta vagyok

Annyira haragszom magamra, de annyira. Egy hülye, idióta vagyok.

Már többször rendeltem 1 kínai oldalról, voltak - vannak vele gondjaim. Először én kúrtam el, rossz fizetési módot választottam, igen sok pénzembe került és alig kaptam vissza belőle.
.
.
.
Na, idáig jutottam május 13-án pénteken, amikor is beszart a számítógépem. Szerelőt hívtam, ma hozták vissza.
Már az elkezdett bejegyzést nincs is kedvem folytatni, talán csak 1 rövid gondolat, szóval 2x rendeltem meg ugyanazt a ruhát és természetesen ki is fizettem 2x, de persze csak 1-re van szükségem. Hát, talán visszautalják a pénzt...

Szóval, sok minden történt az elmúlt 3 hétben, írhattam volna minden nap, de nem volt gépem, telefonon meg nem akartam, az nekem macerás.

A leglényegesebb az, hogy május 31-én dolgoztam utoljára, június 01-től a felmondási időmet töltöm és a felmondási idő teljes időtartamára felmentettek a munkavégzés alól. Július 26-tól nyugdíjas leszek:-)
Melóban volt 1 kis búcsúztatóm, kaptam tortát is. A tortán volt egy 12-es számgyertya, ami a cégnél eltöltött 12 teljes évemet jelenti.. Mondták, hogy fújjam el a gyertyát és kívánjak. Elfújtam és közben azt mondtam magamban, hogy Istvánt akarom.
2 napja írtam Istvánnak 1 levelet, amire most válaszolt és úgy fejezte be, hogy "Mindig szeretni foglak..."
♥
Válaszoltam neki és nagyon várom, hogy ő is írjon. Nagyon szeretnék újra járni vele. Nagyon!