Eseménytelen napok...

... vannak mögöttem, mert - mint tudjuk - általában nem történik velem semmi extra érdekes dolog. Élem a magányos vénasszonyok mindennapjait.

Kedden, ahogy terveztem, elmentem ide-oda-amoda. A postán nemrég vettem 1 sorsjegyet úgy, hogy mondtam a kiscsajnak adjon egyet, tök mindegy melyiket, 500.- Ft-os legyen, ennyi. Szerencsés keze volt, visszanyertem az 500 Ft-ot. Most azért kellett postára mennem, hogy a csekkjeimet befizessem, én ilyen hagyományos vagyok még. Nos, ismét odamentem a sorsjegyes kiscsajhoz és megint megkértem, hogy a visszanyert összegért adjon 1 másik 500.- Ft-os sorsjegyet. Adott, de ez másféle, mint az előző volt. Ismét nyertem vele, most 800.- Ft-ot. A posta után 100-as boltba mentem és a füstöltcuccos bódéból vettem füstölt oldalast. Hát, rohadt drágának tartom, majdnem 5 ezer kilója, nagyon vékony, a fele biztos csont. Na, mindegy, végül is megengedhetem magamnak, csak bosszantó. Másik dolog. nagyon szeretem a sima Spar sertéspárizsit. Tényleg, nekem jobb, mint a Pick párizsi. Amíg Spar párizsi volt a neve, az ára nem érte el a 200.- Ft-ot/10 dkg. Na, drágám, átnevezték Regnumnak, semmi nem változott csak a neve és persze az ára. 330.- Ft/10 dkg. Klassz, nem? Ennyit ér 1 új név. Semmi más, csak 1 név. Pedig a Regnum nem 1 kib@szott nagy márka - szerintem. 

Mindezek után visszamentem a Pennybe vásárolni.

Délután lakógyűlés volt. Nagyon durva az anyagi helyzet a szövetkezetben, ilyen szempontból igen rossz helyre költöztem. Nem tudok mit tenni, soha többet nem költözöm, én már innen fogok kihalni. Kivéve, ha nyerek 1 jó nagy lottóötöst, mert akkor leköltözöm a Balaton partjára. Ja, aztán a kezem a bilibe lóg és felébredek...

Szerdán nagyon rosszul ébredtem. Le voltam taglózva. Istvánnal álmodtam és még álmomban is rúgott egyet rajtam. Persze, nem fizikálisan, csak képletesen, de nagyon rossz volt. Sosem fogom őt kiheverni, ezt már jól tudom. Nagyon rossz. Elég sokat gondolok rá és, ha van valami ünnep, karácsony, szülinapom vagy mondjuk most húsvét, én idióta barom, azt lesem, hogy nem ír-e nekem e-mailt. De ő már nem fog soha. De legalább már én sem írok neki és a több, mint 10 évig gyűjtött e-mailjet, azt a pár darabot, kidobtam a kukába. A lényeg a lényeg, csúnyán bánt velem, lelkileg teljesen tönkretett. Jártam pszichológushoz is, de egyrészt nem hiszek benne, másrészt szerintem az 1 szar pszichológus volt, akit én kifogtam. Vagy 2-3 beszélgetés után le is mondtam.

Szóval szerdán jött Gáborkám, Emese most nem jött. Oldalast sütöttem és krumplipürét adtam hozzá. Gábor ilyenkor nálam hagyja az iskolatáskáját és este fel szoktak jönni érte edzés után hazafelé menet. De most külön feljött Lackó korábban, kicsit beszélgettünk. Ritka alkalom.

Meditáltam rajta, hogy csütörtökön elmenjek-e még vásárolni, nagyon vacak idő volt, viharos szél fújt. Végül délután 1 után elindultam. A régi póthajamat vettem fel, mert az újat úgy fújja a szél - már tapasztaltam -, hogy azt sem tudom, az arcomból melyik oldalra simítsam. Szóval a régit vettem fel és baseball sapkát. Persze ehhez sportosan kell öltözni. Mármint a baseball sapkához. Eredetileg tavaszi szövetkabátot akartam felvenni, de a sapkával hülyén nézett volna ki. Voltam Familyben, Sparban, ekkor vettem meg az emlegetett (Spar)Regnum párizsit és utána ismét Penny.

Ma, pénteken úgy volt, hogy megyek Ágihoz, de tegnap, mikor beszéltünk telefonon mondta, hogy nagyon sok dolga van. Mivel semmihez nem vagyunk kötve, én mondtam neki, hogy akkor megyek majd máskor. Azt felelte, hogy nem bánná. Szóval így itthon lazítottam, illetve befejeztem a takarítást és kimostam 2 dzsekit. Kitettem az erkélyre, de nem száradtak meg, most itt vannak a szárítón kiterítve a szobában.

Szerintem holnap is itthon leszek, holnap nem jó Áginak, így folytatom a... nem is tudom mit. Talán a lényegtelen vagy inkább úgy mondom kevésbé lényeges elmaradt dolgaimat lehetne pótolgatni.

Semmi érdekeset...

 ... nem tudok írni a mai napról.

Itthon voltam egész nap, felkeltem már 3/4 7-kor, kizavart a belem az ágyból. Délelőtt olyan 11-ig nem csináltam szinte semmit vagy tényleg semmit, sokat telefonáltam (boldog húsvétot kívántam néhány ismerősömnek), de utána azért aktivizáltam magam, hiszen megvoltak mára is a magam háztartási tervei. Először a futópadra mentem. Néha úgy ki tud fárasztani, ma is így volt. És régen folyt a veríték a homlokomról, de ma ez is megvolt. Mostam 1 adagot és folytattam a márciusi nagytakarítást. Befejeztem a fürdőszobát, megcsináltam a spájzot és elkezdtem a konyhát. Közben sokat tornázom, de ez minden nap így van. Végzek nyak-, váll- és gerinctornát, valamint táncolni is szoktam a Jerusalema című számra. Bár már kicsit unom.

Este feljött Lackó és Gábor, odaadtam a gluténmentes, 30 dkg-s fagyasztott karácsonyi tésztát, amit a Pennyben most 99.- Ft-ért árultak. Felhívtam Lackót, mikor ott voltam és mondta, hogy vegyek vagy 4-5 db-ot, majd kifizeti. Vettem 5-öt és természetesen nem kértem el az árát. Én nem ők vagyok. Sosem fogom elfelejteni, mikor főztem Lackóra hetente 1x, de az olyan 3 napra való adag volt és ez így ment majdnem 4 éven át, a Covid vetett véget neki. Nos, szóval én ezt tettem, közben a menyemet megkértem, hogy hozzon nekem 1 bizonyos üveg körömlakkot, mert ő ott dolgozott a közelben, ahol ezt a lakkot árulták. Elkérte érte a 990.- Ft-ot. Pofátlanul, miközben ő is ette a főztömet. Szóval, ezért mondtam, hogy én nem ők vagyok.

A fagyasztott tésztán kívül még volt 1 kis hulladék papír, azt is elvitték.

Tényleg nem történt más. Írjam le, hogy mit ebédeltem? Sajtos spagettit, de csak a fagyóból elő kellett venni a kifőtt tésztát, pont volt még 1 adag, Anikó sajtot reszeltem rá. Bevallom, véletlenül azt vettem elő a Trappista helyett. Jó sok tejföl rá, megsóztam, kicsit összekevertem és reszelt céklát ettem hozzá.

Kérdeztem most Gábort, mikor feljöttek, hogy mi legyen a kaja, de nem tudta megmondani, szóval kitalálok valamit. Húsféle lesz, mert fogyasztanom kell a fagyasztóból, nagyon tele van.

Kapkodok összevissza, mert jutnak eszembe dolgok.

Láttam az öcsémről képet Karcsi oldalán. Nem néz ki jól... De azért remélem, jól van.

Tényleg, a lányom cicája ma már egészen jól volt, evett, ivott, érdeklődő volt.

Holnap készülök boltba és postára.

Pénteken szerettem...

... volna itthon pihizni, de muszáj volt kimozdulnom. Letelt az 5hetes lottóm, újat kellett feladni. Aztán egy kedves ismerősöm még karácsonyra küldött nekem üdvözlő lapot, amit én most viszonoztam, azt is időben fel akartam adni. Végül a Pennybe mentem budipapírért - örök téma. Volt kivételesen itt a mi Pennynkbe, vettem is 2 csomaggal. Meg más apróságot is. 9-10 ezer közötti összeget hagytam ott, de ezért már manapság csak apróságot lehet venni. Sajnos. Idáig jutottunk vagy juttatott minket kormányunk. Na, jó, hagyjuk a politikát. Pedig lehetne.

Szombaton Erikával kimentünk a Szeleta Parkba. Nos, 1x meg lehet nézni, de annyi elég is. Van néhány jelentéktelen képem, tegyek fel...? Jó, legyen, de kommentárokat kell írni hozzájuk.

Mamut lapockacsontja. Sajnos, nincs semmi, amihez arányosítani lehetne, hogy mekkora.

Különféle mamutcsontok. Felismerhető 1 állkapocscsont és 1 csigolya. Azt írom, amit a másik képnél, a hatalmas méretek nem érzékelhetőek.

Barlangi medve. Sokkal nagyobb volt a ma élő bármely medvénél. A lenti képen látható csontváz alapján készítették el, hogy milyen lehetett valójában.

Barlangi medve csontváza.

A Szeleta Park látogatása után megebédeltünk a Bakancsos étteremben. Egyformát ettünk Erikával, méghozzá sztrapacskát. Finom volt, mind megettük. 

Ma vasárnap, Gáborkám névnapja van. Természetesen felköszöntöttem, az ajándékot majd ápr. 06-án kapja meg, amikor itt lesz nálam az egész család. Ma igen sokat dolgoztam itthon, jól el is fáradtam. Holnap remélem folytatom, hogy minél jobban utolérjem magam. Aztán azt hiszem kedden fogok kimozdulni újra. Egyelőre ez a terv.

Más nem volt, semmi lényeges.

Ja, dehogynem. Viviék cicája nem volt jól reggel, ügyeletre mentek vele. Most jobban van, remélem így is marad, illetve teljesen helyrejön, fiatal cica. Nem kölyök, de fiatal.

Sikerült:-)

Megígértem és igen, sikerült, itt vagyok. Elmesélem a csütörtöki napot, amikor is elmentem Biatorbágyra 1 hajstúdióba.

A történet nagyon régre nyúlik vissza, sok-sok évvel ezelőttre. Mennyire meséljem részletesen? Nos, 27 éves voltam, amikor a gyönyörű vörösesbarna, seggig érő hosszú, hullámos hajam nagyon elkezdett hullani. Elmentem bőrgyógyászhoz az SZTK-ba. Ott 1 nő az asztal mögül rám nézett és ezt mondta: rossz foga mandulája van? Csináltassa meg, vetesse ki és nem fog hullani. Igen, ez volt az ellátás az asztal mögül. Akkoriban, konkrétan '84-ben, még nagy szó volt maszek orvoshoz elmenni, de a fenti eset után elmentem 1 maszek bőrgyógyászhoz. Na, ő már felállt az asztal mögül, megnézte legalább a fejbőrömet. Egyébként 1 idős pasi volt. Bevetetett velem 180 db Prednisolon tablettát, amitől püffedt, vizes lettem, mint 1 alkoholista és ezt az ismerőseim is megjegyezték, hogy mi van velem, mi történt velem, hogy nézek ki. Mikor visszamentem a dokihoz, elmondtam mi a helyzet - persze a vizesedéstől híztam is -, akkor azt mondta, hogy szedjek vízhajtót. Na, ekkor voltam 27 éves, ahogy az előbb mondtam, többé nem mentem a dokihoz és máshoz sem. Na, hogy haladjunk, a 2000-es években már meglehetősen kevés hajam volt. Tök simán lenyalva és hátrafésülve hordtam. Beletettem hajcsatot, összefogtam és ennyi. Évekig nézegettem 1 miskolci fodrászszalon oldalát, ahol ilyen hajritkulásra felcsatolható póthajakat kínálnak és végül 2019. októberében vettem egyet. Valódi hajból van, a mai napig viselhető, igen nagy gonddal ápoltam mindig. Ez csak azért lényeges, mert a szalonban azt mondták, hogy olyan másfél-két év a póthaj élettartama. Ehhez képest, én 4,5 évet hordtam és elképzelhető, hogy még ezután is fogom hordani. A szalonban dolgozó hölggyel sajnos megromlott a kapcsolatom, illetve nem is sajnos, mert töredéke áron festi-vágja most a hajamat 1 másik fodrász, mint amennyiért korábban csinálták. És nem kell a város túlsó végébe elmennem, mert az ablakomból rálátok az új helyre, ahova járok.

De ettől a póthajtól már vannak másabbak. Az volt a bajom az elsővel, hogy olyan bizonytalan érzésem volt, mindig attól féltem, hogy leesik. Mindössze 3 csattal kell rögzíteni a fejem tetején, pont ott, ahol alig van hajam, vagyis nincs mibe belekapaszkodnia a csatnak. És az egész 1 szilikontalpon van rajta, ami teljesen összeizzadt a fejbőrömmel.

Aztán megint csak az volt, hogy évekig nézegettem 1 másik hajstúdió oldalát, ahol póthajakat és parókákat is árulnak mind valódi hajból, mind szintetikus anyagból. Nagyon messze van Miskolctól, a Dunántúlra kellett utaznom érte. Természetesen előre egyeztetett időpontra mentem, Vivit megkértem, hogy kísérjen el. Az üzletben olyan készlet van, hogy rögtön tudtam vásárolni. A parókáról lebeszélt a tulaj, így maradtam a póthajnál. Felpróbáltam vagy 5 póthajat és abból közös egyetértéssel, mármint Vivivel, kiválasztottuk a leginkább megfelelőt. Ez nem valódi haj, ez szintetikus. Nagyon hasonló színárnyalatú szőke, mint az előző és kissé melírozott. Ja, és  5 csattal lehet feltenni és nem szilikonos. Eddig, aki véleményt alkotott, azoknak tetszett.

Nekem még szokni kell.

Hát, ez volt csütörtökön. Már az új hajamat viselve utaztam haza.

Most írtam...

... hétfőről vagy nem? Úgy néz ki, hogy nem. Tudniillik, a naptáramba szoktam egy bizonyos jelölést tenni, ha már írtam 1 napról és a jelölés ott van hétfőn. Viszont, ha beleolvasok az előző "művembe", akkor meg azt látom, hogy ez mégsem valósult meg.

Elmaradtam pár nappal, ami azért sem jó, mert ilyenkor általában csak tényszerűen felsorolom, hogy boltban voltam - például. Igen, hétfőn tettem 1 nagyobbacska körutat. Kimentem Diósgyőrbe, ott már úgy ismer a madaras, hogy kp. fizetek neki és nem ad róla semmit. Nem baj, elkönyveltem így. Amúgy rendes a csávó, még pár mondatot is lehet váltani vele, ha épp nincs rajtam kívül más a boltban. Ilyen öreglánynak, mint én, pláne, aki egyedül van, fontos a beszélgetés. és nem a telefonon, hanem élőben. Szeretek, szeretnék beszélgetni. Néha már gondolok arra is, hogy visszafogottabbnak kéne lennem. Tipikus vénasszony vagyok. Nem jó, nem szeretem. De jobb lenne, ha tartózkodó lennék? Nem tudom. Én elég közvetlen vagyok és nyitott is - szerintem. Amit aztán alkalmanként megbánok. Na, a madaras után ellenkező irányba villamosoztam, az Újgyőrire, aztán vissza a Pennybe. Így szoktam. Ritkán megyek 1 útra.

Ámbár (nem tanár úr😂), másnap csak 1 útra mentem, a Tescoba. Leginkább a kuponjaimat akartam beváltani - ami sikerült is. Ja, dehogy 1 útra mentem, na, még itt hazudok😃 A Tescoból visszafelé jövet, bementem a MÁV jegyirodába, mert csütörtökön utaztam Pestre és megvettem a jegyemet. Hát, bevallom nagyképűen, én első osztályon szoktam utazni. Eddig úgy volt, hogy elővételben kapott az ember fia vagy lánya, jelen esetben, lánya, pár száz forint kedvezményt. Nos, ez megszűnt. Nem baj, én akkor is első osztályon akarok utazni a jövőben is. Mert megérdemlem.

Szerdán jöttek a gyerekek. Emesének és magamnak körömpörköltet főztem, de Gábor ezt nem szereti, ő halrudacskát kapott sült krumplival. Édesség nem volt semmi különös, mert kértem a gyerekeket, hogy fogyasszunk valami felbontott cuccot a szekrényből. Megfelelt nekik.

A csütörtöki napomról külön fogok írni, mert különleges nap volt. Pestről továbbmentem Biatorbágyra és vettem új póthajat.

Holnap elmesélem - remélem holnap😤

Hozzám a nőnap...

... csak márc. 14-én ért el. Jöttek volna a fiamék hamarabb, de akkor nekem nem volt jó, utána meg nekik, így maradt ez a későbbi időpont. Nekem tök mindegy, engem már marhára nem hat meg egyetlen ünnep sem. Már előre rosszul vagyok a húsvéttól, mert idejön hozzám a család. Nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy egyedül kell vásárolnom és főznöm 7 emberre. Ez a baj. Az anyagiakat nem említem, de 1 vagyonomba fog kerülni, hogy minden gluténmentes, laktózmentes és cukormentes legyen. Ah... Ez épp elég, igaz?

Szóval, csütörtökön bevillamosoztam a városba, vettem Lackónak gluténmentes somlóit, meg normál sütiket is. Ez utóbbiból evett Gábor, meg én, a többit elküldtem Katának és Emesének. Eszükbe sem jutott megköszönni, de kicsikartam fondorlatos módon. Többet nem küldök nekik, az biztos. Tehát este feljött Lackó és Gábor, kicsit beszélgettünk is. Jaj, Istenem, mindig olyan állott szagú ruha van rajtuk, épphogy nem büdös. Nem tisztálkodnak rendesen.

Pénteken elvittek Viviék Boldogkőváraljára. Nagy meglepetés volt, 2 nappal korábban szóltak, hogy mennék-e. Bár, nem szeretem ezt a várat, voltam már itt, mert baromi nehéz a belső terepe. Ami olyan szempontból dicséretes, hogy nem csináltak belőle 1 tiszta betonépítményt, mint itt a Diósgyőri várból. Az 1 hányingerkeltő dolog lett. Régi önmagához köze nincs. Nagyon sajnálom.

Na, a kirándulás úgy zajlott, hogy nekem el kellett buszozni Felsőzsolca legvégére a 7-es busszal, mert nem jöttek el értem Viviék, de hazahoztak... Bejártuk a várat, aztán elmentünk kajálni, ahol meghívtam őket én. Hálás vagyok azért, hogy gondolnak rám. Lackóék soha nem visznek el sehova, semmi közös programunk nincs. Áh, ne is beszéljünk róla. Mert annak idején, mikor lakást vettem, néztem - a neten - kis házakat távol innen. És többen mondták, hogy itt legalább itt vannak a fiamék. De könyörgöm, annyira tesznek rám, hogy ezzel az erővel a Holdra is költözhettem volna. Na, Viviék csak 1 fokkal különbek náluk, de vele határozottan szorosabb a kapcsolatom, mint Lackóval és a családjával. Viviéktől most kaptam névnapi és nőnapi ajándékot. Nőnapra édességet, de névnapomra kaptam 1 eredeti Gucci Rush parfümöt. Megnéztem a neten, több, mint 22 ezer forint. Azt hiszem, spórolni fogok vele.

Pár kép a várról.

Az ott a sárga kabátban én vagyok

Tegnap, szombaton, itthon voltam, dolgoztam.

Ma, vasárnap ugyanaz volt, mint tegnap. Itthon voltam, végeztem a dolgomat. Ezekről a napokról semmi különöset nem tudok írni. Házimunkák...

Lenyugodtam kicsit

Igen, de csak 1 kicsit. A facéval kapcsolatban nem változott semmi. Ma pl. névnapi köszöntést küldtem 2 ismerősömnek. Arra már rájöttem, hogy képet tudok posztolni, de!, amit fölé írok, hogy boldog névnapot, bla-bla-bla, azt nem jeleníti meg. Ha rákattintok a módosításra, akkor sem csinál semmit. Így olyan képet tettem fel, ahol a szép virágos képre én magam ráírtam, hogy boldog névnapot. Na erről ennyit.

Kicsit elmaradtam, még keddnél járok, amikor is színházban voltunk kanadai Katival. Nagyon szép volt az előadás, engem teljesen meghatott. A lányok csodálatos ruhákban voltak, sokszor öltözködtek. A zene nem tudom milyen zene volt, nem is értek hozzá - sajnos. De úgy gondolom, hogy lehetett vmi eredeti is Csajkovszkijtól és hát, a fülem azért hallotta, hogy modern zene is volt benne. Azt mondanám vegyes volt, Érdekes módon, a zenére vonatkozó bármilyen leírás nem jelent meg sehol az előadás kapcsán. Kicsit fura. Délutáni előadás volt 5-re mentünk és másfél óra volt. Így még nyitva találtuk az Éden cukrászdát. Vettünk mindketten sütit, de elhozatalra nem ott ettük meg.

Szerdán jöttek a gyerekek, tojásos nokedlit kértek ebédre, amit meg is csináltam, én szaggattam a nokedlit is, mert egyébként magamnak már csak ilyen hűtött kész nokedlit veszek, jó nekem az, nem pancsolok vele. Uborkasaláta is volt és somlói torta. Eddig még nem volt rá példa, de most Emese is hozott tanulnivalót. Edzésre nem mentek, mert hoki meccs volt és arra mentek. Ott találkoztak az apjukkal.

Folyt. köv.

Hogy is mondják a fiatalok?

Agyf @ szt kapok. De tényleg. Jó pár napja tapasztalom a qrva facén, hogy egyszerűen nem tudok posztolni. Hihetetlen. Elküldtem volna ma 1 szimpla boldog névnapot, emberek, értitek?, egy névnapi köszöntést, amit majd felülvizsgálnak és szólnak, ha a  poszt megjelenik. Sosem, hangsúlyozom sosem szólnak. Vannak posztjaim a saját oldalamon, amelyek nem jelentek meg egyáltalán. Több is. Van 1 olyan, hogy ott a nevem, tök üres "poszt", de könyörgöm, nem törölhető! Rohadtul nem értem, nem és nem. Mit csináljak? Megheckelték az oldalamat? Nem tudom. Írjak a cseszett facénak? Úgysem csinál semmit, ha reklamálok nála. Assza meg.

Bocsánat, ezt a mai írásomat egyáltalán nem ilyenre terveztem, de egyszerűen nem tudok indulat nélkül írni. Hogy felülvizsgálnak 2 szót, miszerint boldog névnapot? Ilyen nincs!

Kedveseim, szerettem volna a keddi színházról írni - fogok, ha lenyugodtam. A gyerekek tegnapi látogatásáról is és a mai napról is, mert nálam még csak ma volt nőnap.

Holnap megyek kirándulni a lányomékkal.

Bocsánat, de most többre nem futja.

Lementem ma...

... az Intersparba. Rengeteg 20 %-os kuponom volt, amiket levásároltam. Konkrétan 20 db. Azért mentem ma, mert holnap színházba megyek. Balett előadást fogok nézni, Anyegin, de, hogy Csajkovszkij zenéjére lesz-e, abban nem vagyok biztos. A balettet szeretem minden formában, a klasszikust is és a modernet, a kortárs balettet vagy kortárs táncművészetet is.

Visszatérve még a mai napra, szóval a gyerekek szerdai érkezése miatt mindig muszáj ilyenkor vásárolnom. Mert vagy van itthon cucc, amit megfőzök - erre is volt már példa - vagy venni kell. Most pl. tojásos nokedlit kértek a gyerekek. Kevés lisztem volt, azt is vettem, friss tojást és 1 kígyóuborkát is, Emese szereti. Vettem 1 nagy somlói galuska tortát, de csak azért ilyet, mert kicsiket nem kaptam. És még azért, mert múltkor is volt somlói, de Emese annyira jól lakott a Carbonarával, hogy már nem fért bele somlói. Tehát, hogy ő se maradjon ki a jóból, azért vettem. Gábornak szoktam friss zsömlét, felvágottat és zöldpaprikát venni. Gábor szokott vinni 1 szendvicset, amit edzés után megeszik, ezért készülök arra is mindig. Emese nem szokott kérni, de úgy vásárolok, ha netán ő is kér, ne legyen gond.

Délután még mostam 1 adagot. El is telt a nap.

Holnapra kifejezetten nem tervezek semmit.

Éjjel megérkezik a nyugdíj. Kíváncsi vagyok, hogy fogok-e gázszámlát kapni, én arra tippelek, hogy nem. Hosszú lesz a március, mármint olyan szempontból, hogy 31 napra kell beosztani a nyugdíjat.

Megyek majd Biatorbágyra póthajat és parókát venni még most márciusban. Vivi eljön velem, úgy néz ki. Jött volna a a kanadai Kati is, de nagyon nem akarom, hogy beleszóljon a választásomba, ő pedig beleszólna. Megbántani sem akarom, ezért inkább nem szólok neki, Isten őrizz. Holnap vele megyek színházba. Az jó, hogy bárhova szívesen eljön velem.

Szerettem volna...

 ... on-line rendelni a Tescotól húsvéti csokikat, de nem voltak fent a webshopban, ezért pénteken kénytelen voltam kiszambázni. Csak a banyatankot vittem, a hátizsákot nem. Rohadtul nem volt kedvem a cipekedéshez. Így oda kellett figyelni, hogy csak annyit vegyek, amit el is tudok pakolni. Kifelé jövet szerettem volna rétest venni, de zárva volt és nem is volt semmi kiírva, hogy rögtön jön vagy ilyesmi. Tehát, rétes nélkül maradtam. Eltelt a péntek, semmi különös nem volt. Egyébként elég hideg volt, elővettem a télikabátom, jó is volt.

Szombaton délután - ahogy már írtam is tegnap - Ágival kimentünk a Kocsonyafesztiválra. Jó nagy tömeg volt, millió kaja és egyéb vásári dolgok. Koncertet, sajnos, nem néztünk semmit, mert Ágival nem lehet. Ő már nem tud beállni a tömegbe és hallgatni a zenét. Sajnálom, mert pont P. Mobil koncert volt, mikor ott voltunk, szívesen megnéztem volna őket, fiatal korom egyik zenekara. Egyébként vettem 2 rétest, 1 perecet, 1 kis sajtot és 1 új pénztárcát. Elég későn jöttünk haza, már tök sötét volt. Nem is tudom, olyan fél 7 körül értem a lakásba. Fáradt voltam.

Régi körhinta a Kocsonyafesztiválon. Kis kosárban ülnek a kicsik.

Utcazenészek a Kocsonyafesztiválon. A jobb oldalon lévő srác a fiam tanítványa, persze fagottból.

Mostanában figyelek arra, hogy 7 órát ágyban töltsek. Ez nem olyan sok, ugye? És nem is jelenti azt, hogy ennyit alszom. Rossz alvó vagyok, világ életemben az voltam, talán tinédzser koromban nem. Emlékszem, akkoriban hétvégenként képes voltam akár 10-ig is aludni vasárnaponként, ami aput rendkívüli módon idegesítette.

Ma jó napom volt, amit elterveztem, mindent sikerült megcsinálnom. Főztem kis kocsonyát magamnak, én már képes vagyok kocsonyából is kis adagot készíteni.

Kocsonyám

Kocsonyám

A kocsonya pont olyan lett, ahogy én szeretem, isteni.

Sokat tornáztam és persze futópadoztam is. Cseréltem törölközőt, konyharuhát, pizsamát és ágyneműt. Holnapra bekészítettem 1 adag mosást. Egy adag, már korábban a fregoliról levett ruhát elpakoltam. Szotyikát rendbe tettem, hajat mostam.

Most lazítok.

Szerdán szokás szerint...

... jöttek a gyerekek. Gábor még a nem is tudom mijét is elfelejtené, mert igen gyakran elfelejt igen sok mindent. Most pl. az edzőcuccát otthon hagyta. De milyen szerencse, hogy jön Emese is hozzám, mert majd Emese elhozza - mondta Gábor. Így is volt. Carbonara volt az ebéd, Gábor kérte még a múlt héten. Desszertnek somlóit vettem. Gábor evett Carbonarat és egy fél adag somlóit, ennyi fért belé.

Emese mindig később szokott jönni, most is. Csúnyán köhögött, mondtam is, hogy nehogy elkapjam tőle. Mondta, hogy kevés tésztát kér, hogy tudjon somlóit enni. Ehhez képest bevágott 1 nagy adag Carbonarát, somlóit már nem is tudott enni egyáltalán. Ebéd után Emese bevonul a szobába, játszik a telóján, mi meg tanulunk Gáborral a konyhában. Kicsit nehézkesen olvas, de tisztában van vele. Mondtam neki, ha jövőre felvételizni akar, akkor fontos a gyors olvasás és a szöveg megértése, hiszen minden időre megy. Emese hamarabb ment el most edzésre, mert a koriját éleztetni kellett még, Gábor ráért később indulni. Este Katával feljöttek Gábor táskájáért.

Nem nagyon voltam szorgalmas, miután elmentek a gyerekek, de végül nem lett probléma.

Merthogy másnap - csütörtökön - jött Kati barátnőm Vácról, de csak délre ért ide, így tényleg mindenre volt időm. Szépen elpakoltam mindent, amit úgy gondoltam, hogy el kell rakni. Kicsit port töröltem és porszívóztam. Ahogy megérkezett Kati, először kaját rendeltünk, utána tárlatvezetést tartottam a lakásban. Megérkezett a kaja, megebédeltünk, utána csináltam 1 cappuccinot és beültünk a szobába beszélgetni. Kaptam 1 kiselőadást a Biblia bizonyos részeiből, bevallom, ez engem annyira nem érdekel, hiszen nem vagyok hívő, Kati viszont mélyen vallásos, de mi így fogadjuk el egymást. Négy előtt valamivel ideért a férje, ő is evett pizzát - Kati is azt evett -, a maradékot elvitte és indultak is haza, mert Katinak este 6-kor kántorkodni kellett a misén.

Kati a Messengeren elmondta, hogy nagyon ízlett neki a pizza, aminek örültem, mert ő szakértő pizzában, nagyon szereti, tud különbséget tenni. Külön dicsérte a cappucinot is, amit készítettem. Nagyon jól esett, örültem neki.

Miután Katiék elmentek, még kimostam 1 adag ruhát, ami már be volt készítve, de azon kívül nem törtem magam.

Most elég fáradt vagyok, Ági barátnőmmel kint voltunk a Kocsonyafesztiválon. De csak Ági miatt mentem ki, én magamtól nem mentem volna. 

Innen folytatom.

Nem minden...

... alakult úgy, ahogy szerettem volna. De mindettől függetlenül semmi, semmi különös nem történt ma. Hogy miért nem alakult minden a legjobbak szerint? Mert megcsúsztam az idővel. Szinte mindig ez van, ha el kell mennem itthonról. Olyankor, amit eltervezek az csak részben valósul meg.

Még jó időben indultam el itthonról és szerencsére, az eső előtt haza is értem. Gyógyszertárban voltam, sikerült otthagyni több, mint 11 ezer forintot, többet költöttem, mint a boltban. Nem sokat voltam távol, a gyógyszertár és bolt után jöttem is haza, bár gondolkodtam még, hogy a DM-be is be kéne ugrani, mert hamarosan szükségem lesz 1 új pacsulira. Erősen gondolkodóban vagyok emiatt. Női probléma. Én szeretem "locsolni" magamra az illatosítót. Na már most, vagy veszek 1 olcsó testpermetet, amit fújhatok még a vakvilágba is, mert nagy kiszerelésben szoktak lenni az ilyenek és az áruk sem magas. Vagy veszek 1 drágább  kölnit vagy netán parfümöt, de azzal azért csínján kell bánni, mert 1 igazi parfüm sokkal drágább. Neeem tudom. Valamikor régen Istvántól kaptam igazi Kenzot és Givenchyt. Jó illatuk volt. Ilyen márkás parfümöm azóta sem volt.

Na, hazajöttem, bezabáltam, azóta is nyögöm. Ilyen idióta vagyok, tudom, hogy gyenge az emésztésem, arról nem beszélve, hogy állandóan ott van bennem, hogy qrvára szeretnék leadni csak 1 icipicit vagy 3 kilót, de gyenge vagyok hozzá, gyenge az akaratom. Aztán pipa vagyok magamra, mert tudatosan rosszat teszek önmagammal. Tisztában vagyok vele. Mit csináljak, most mondd meg!

Mostam 1 adagot, nem törtem magam agyon.

Holnap sok dolgom lesz, egyrészt mert jönnek a gyerekek, másrészt meg készülni kell Kati csütörtöki fogadására.

Hát, ez van, tudod, ezek mennek, meg a bárányfelhők.

Nem vagyok...

... leveses, nagyon ritkán főzök levest, de most sikerült 1 extra finom karalábélevest főznöm. A lényeg, hogy tegnap, vasárnap már elmúlt 1 hete (ma hétfő van), hogy rendeltem a Tescoból cuccokat, a sok minden között volt 1 karalábé is. Nagyon szép karalábét kaptam. Na, gondoltam, mielőtt tönkremegy, vmit alkotni kell belőle. Főzeléknek nem szeretem, de pl. húslevesbe is teszek 2-3 szeletkét, szóval levesben szeretem, ezért döntöttem a leves mellett. Kerestem 1 olyan receptet, amihez lehetőleg volt itthon minden házi készleten. A leves különlegessége az, hogy 1 kis szalonnát kell pirítani alá. Volt is itthon 1 kis füstölt szalonna, nem nagyon akart fogyni, ezért most mind az összes felhasználásra került. Különlegesen finom ízt adott a levesnek és azt hiszem, ezt a főzési módszert más zöldséglevesnél is fogom alkalmazni. Tényleg jó. Mert különben is eldöntöttem, illetve helyesbítek, megpróbálok kevesebb húst enni és több zöldséget. Ez jó hatással lehet a csontjaimra. Természetesen, maradt holnapra is, sőt, lehet, hogy még azutánra is. Ki nem dobok belőle semmit, kár lenne.

Ma viszonylag későn keltem, 8 előtt 5 perccel. Alkalmanként, ha sikerül visszaaludnom a reggeli ébredés után, olyan jót tudok aludni ezalatt a rövid idő alatt. Ma így volt. Odatettem a levest és futópadoztam. A mai vhogy könnyebben ment. Csodálkoztam is😁 (Rettentő idétlenek ezek az emojik.) Fontos, hogy ne lessem állandóan az órát, hogy hol tart a beütemezett 30 perc. Érdekes helyen van a futópadom, a lakás mindhárom tévéjét látom onnan😄, sőt, be is vannak kapcsolva egyszerre erre a 30 percre. Na, ez úgy néz ki, megpróbálom nagyjából elmagyarázni. A kisszobában a futópad mellett van 1 tv, azt csak hallgatom, annak a hangja van felvéve. Nézni csak meglehetősen balra fordított fejjel lehet, ami igen fárasztó lenne. Egyenesen előttem a közlekedőfolyosón túl van a konyha és szemben velem van ott 1 kisebb tv. Na, azt a kis tv-t nézem, de a képe nem a legszuperebb és a hangja is le van véve ilyenkor. A nagyszobai tv tőlem balra kissé előre van, ha átnézek a kisszoba és a nagyszoba közötti ajtón. Ezt csak azért tartom bekapcsolva, mert ennek nagyon szép éles és jó nagy képe van. Ha vmit meg akarok nézni jobb minőségben, mint, amit a konyhain látok, akkor rápillantok erre. De ezt sem lenne kényelmes hosszú távon nézni, mert kissé balra kell fordítani a képernyő felé a fejem. Ah, talán érthető, persze, nem kell, hogy értsd, inkább csak az érdekesség kedvéért írtam le. A kisszobai tv ugyan elég nagyképernyős, de vacak a képe. Mivel nem is tartózkodom ott általában csak perceket, ezért nagyon ritkán van bekapcsolva. Így, amikor leszállok a gépről, ki is kapcsolom.

Na, még máról 2 apróság. Hú, rendbe tettem az erkélyt. A madarak annyira szétszórják a magokat, hogy ihaj. Lassan úgyis be kell fejezni az etetést, de azért még tettem ki magot. Meg lehetséges, hogy csütörtökön vendégem jön, Vácról Kati barátnőm. Nehogy már a "bokáig érő" magokba vigyem ki az erkélyre, mert biztos ki fogunk menni - ha jön. Nem 100 % még, hogy jön.

Még 1 számomra fontos dolog, sikerült végignéznem 1 januári szafarit, végre. Örülök neki, csináltam szép képeket és leopárd is volt, a kedvenc ragadozóm. Tortoise Pan Male. A régi leopárdok, akiket már ránézésre felismertem, nincsenek. Mióta nézem a szafarit, kihalt 1 generáció. Kedvenceim.

Tortoise Pan Male, domináns hím a környéken, ahol él. Éppen járőrözött és tette ki a szagmintáját (scent marking angolul) a területére. Nem túl fiatal, 8 éves lesz nyár végén.

Holnap boltba megyek, kimozdulok. Múlt csütörtökön voltam kint utoljára, ma hétfő van. Jó, leszámítva, hogy tegnap levittem a szemetet😃

Sokat vagyok...

... itthon, mióta megvan a futópadom. Sokkal többet, mint korábban. De tényleg mindig használom, ha nem megyek sehova. Rettenetesen leszív egyébként, nagyon elfáradok attól a 30 perc intenzív gyaloglástól. Csurog a fejemről a veríték, már készítettem a gépre kis törölközőt, hogy menet közben is tudjam használni. Törölgetem a fejem, a homlokom, a halántékom és a tarkóm. Mikor befejezem, olyan vagyok, mint a lassított felvétel. Lehet, hogy holnap lefekszem utána. Egyszer ki kéne próbálni. Szóval, holnap sem megyek sehova.

Szombaton, tegnap, kifejezetten jó napom volt. Lazán dolgoztam, de nagyon jól haladtam. Megcsináltam a szokásos szombati dolgaimat és főztem 1 fini tejfölös, tárkonyos, kakukkfüves zöldborsó pörköltet. Mára is maradt belőle. Tésztát csak a fagyóból kellett elővenni, volt lefagyasztott kifőtt szarvacska tészta. Délután le akartam vinni a szemetet, de nem volt jó a lift, úgyhogy visszabaktattam a lakásba. Nem életbevágó, hogy most a 6. emeletről legyalogoljak a szeméttel. Na jó, le még csak hagyján, de fel... Egyszer volt ilyen, a tüdőmet kiköptem mire felértem. Borzasztó volt, borzasztó. Szóval a szemét elpihent az előszobában.

Ma, vasárnap, azért sikerült levinnem, működik a lift, hurrá. Aztán Judittal kiültünk kicsit az újonnan telepített padunkra. Terveztük a kialakítandó kis kertet. Őszintén szólva, lövésem nincs, mi fog megvalósulni belőle, de hátha lesz vmi... Mondjuk én anyagiakban nem akarok sokat rááldozni, az biztos. Meglátjuk mi lesz. Ja, azt nem is írtam, ez azért van - a pad, meg majd a kiskert -, mert örökbe fogadtuk a ház déli és nyugati oldalán lévő földterületet.

A mai napom munka szempontjából nem alakult olyan jól, mint tegnap. Illetve, nem is tudom. Végül is, amit elterveztem, azt meg is csináltam - mosás és Szotyika rendbe tétele -, de az elmaradt apróságok pótlásával nem haladtam semmit :-( Majd holnap.

Holnap akarok főzni. Kedden boltba fogok menni. Kíváncsi leszek, Ada mikor ír, hogy találkozzunk. Jövő hétvégén Kocsonyafesztivál. Gondolkodom, hogy kimenjek-e... De ez még nagyon messze van.

Szokásos szerda

Jöttek a gyerekek suli után. Gábor kicsit hamarabb szokott érkezni, Emese később. Rántott karaj volt az ebéd, ami - bevallom - fagyasztott "bóti" volt, csak a forró olajban kellett kisütni. A hasonló fagyasztott rántott csirkemellet grillbe szoktam elkészíteni, de ezt a karajt kifejezetten nem ajánlotta a tájékoztatója. Hogy vigyek vmi pici különlegességet az ebédbe, nem krumpli volt hozzá, hanem friss saláta felturbózva. Mit is tettem rá, lássuk csak. Pici almaecetet, csipet sót, cukrot, kevés olajat. Megszórtuk natúr napraforgómaggal is. Gábor tett rá tzatziki öntetet és én is. Aztán még kukoricát - ezt Gábor nem szereti, csak mi, Emesével. És én még zöldborsót is tettem rá. Nagyon jó kis tartalmas saláta lett belőle.

Emese nem tanul semmit nálam, ő már otthonról jön, a telefonjával foglalatoskodik indulásig. Gáborral tanultunk angolt, most kicsit nehéz volt, egyetértettünk benne. A matek könnyű volt és előre tanultunk 1 kis János vitézt. Aztán olyan 1/4 5 körül elmennek. Emese már nem jön vissza, de Gábor az iskolai, rohadt nehéz hátizsákját itt szokta hagyni, mert külön visz még 1 kis tornazsákot, amiben az aikidos cucca van. A kettő sok lenne. Szóval, az anyjával még feljöttek edzés után.

Csütörtökön átmentem a háziorvos asszisztenséhez, mert először vele szeretem megbeszélni a dolgaimat. Ha azt mondja, hogy kell mennem a dokinőhöz, akkor ad időpontot. Ha nem szükséges mennem, akkor megbeszéljük mi ketten azt, amit kell. Most elég sok mindent kellett megbeszélni, meg gyógyszereket is kértem, de a dokinőhöz nem szükséges mennem.

Utána bevillamosoztam a városba, mert Lackónak akartam venni gluténmentes pohárkrémet, megígértem neki még régebben. Már 1x kerestem, de akkor nem volt. Most volt, vettem kettőt, 1 somlói pohárkrémet és 1 málnásat. Aszongya Lackó, hogy a somlói nem volt jó, de a málnás igen. Hát, sajnálom, mert elfogult vagyok a somlóival szemben, a kedvenc édességem. Ezután bementem az Éden cukiba, mert hogy néz az ki, hogy Lackónak küldök sütit, a gyerekeknek meg nem. Szóval, vettem nekik 1 túrós kardinálist, 1 dobost és 1 Rigó Jánost. Jó nagy szeletek voltak és így mindenkinek jutott. Magamnak is vettem afkorsz (természetesen), de 2 szeletet, amit 2 napra sikerült beosztani. Egy rigó és 1 dobos. Nagyon finomak voltak, nyami😋😋

Külön szervezést igényelt, hogy mikor jönnek fel az édességekért. Lackó Egerben volt zenekari próbán, éjfél körül ért haza, nyilván nem akarta az idejét  még azzal tölteni, hogy feljön hozzám. Hívtam Katát, meg írtam is neki, de szokás szerint, nem reagált rá. Így aztán a biztos pont Emese. Ő válaszolt is. Írta, hogy későn végez edzésen, olyan 9 körül tudnak feljönni, ha az nekem még jó. Persze, hogy jó, fel is jöttek. Szegény Emese, annyira látszott rajta, hogy nagyon fáradt. Nem is dumáltam sokat, hadd menjenek.

Pénteken itthon voltam, ki sem tettem a lábam. Befejeztem a februári nagytakarítást végre március 01-jén. Az ebédem a szerdáról megmaradt saláta volt, mielőtt tönkrement volna. Mindent tettem bele, amit fentebb írtam, de még majonézt és tejfölt is. Ja, és 1 kis lila hagymát. Finomra sikerült és elfogyott.

Folyt. köv.

Még hétfőnél...

... járok, pár nappal elmaradtam, pedig mostanában olyan rendes kislány lett belőlem vagy inkább vénasszony😃

Hétfőn gondoltam 1 merészet és elmentem vonatjegyet venni keddre. Ezen kívül a postán megszabadultam majdnem 55 ezer forinttól, b@sszus és boltban voltam pár apróságot venni, ami szerdára kellett a gyerekeknek, de nem volt otthon. Gábornak szoktam venni zsömlét, mert csinálok neki 1 szendvicset és zöldpaprikát is szoktam venni neki - magamnak nem veszek, mert nem a kedvencem -, amit beleteszek a szendvicsbe. A maradék zöldpaprikát persze megeszem, én attól sokkal takarékosabb vagyok, hogy bármit is kidobjak.

Este, amit lehetett kikészítettem, illetve összepakoltam másnapra.

Kedden 5-kor keltem. A vonat kevés késéssel érkezett. Legelőször elmentem pisilni az aluljáróban lévő WC-be. Nagyon tiszta, kulturált, nem megyek sehova máshova, ha kibírom. Ezután a 2-es metróval elmentem a Deák térig, majd a 3-assal a Határ útig. Ott bementem a régi Europarkba virágot venni. Előre megnéztem, hogy van virágbolt, célirányosan mentem. Innen a Határ úttól indul az 50-es villamos, amivel kimentem az Üllői út végéig, a végállomás előtt eggyel szálltam le. Onnan még jó sokat kellett gyalogolni a templomhoz. Anyu, Jani és nagyi vannak az altemplomban. Vittem ollót levágni megfelelőre a virágok szárát, gyorsan elintéztem, aztán kimentem az udvaron lévő mécsesgyújtó helyre. Mécsest és gyufát is itthonról vittem. És húztam is a csíkot vissza az Üllőire a villamoshoz.

Ez a templom, aminek az altemploma tulképp 1 "temető".

Ez a templom udvarán kialakított, tűzvédelemmel ellátott hely, ahol mécseseket lehet gyújtani.

Kiérve az Üllőire, ott is csináltam 2 képet az Üllői úti fákról. Hát, amelyek közvetlenül az út mellett vannak, azokat törzsre metszették, rossz nézni.

Hogy néznek ki szerencsétlen fák?😡

Ezek azért már jobban néznek ki, de nem teljesen az út szélén vannak.

Úton a Keleti felé lestem az órámat és azon gondolkodtam, hogy menjek pisilni vagy ne menjek. Ezen múlt, hogy a korábbi vagy az 1 órával későbbi vonattal tudok hazajönni. Nem mentem, fontosabb volt, hogy hazajöjjek. Megvettem a jegyet, nem volt 1. osztályú kocsi a vonathoz csatolva, csak 2. osztályú. Retkes volt. WC-re nem mentem a vonaton, a Hernád IC amúgy is 1 katasztrófa. Szerencsére egyedül ültem 1 kettes ülésen. Ahogy felszálltam, hamarosan indult is. Ha elmentem volna pisilni, lemaradtam volna. Na, mindegy, illetve bocsi, hogy ilyen pisis dolgokkal terhellek, de ez is az élethez tartozik.

A vonaton minden elcipelt kajámat felzabáltam, az igazság az, hogy már elég éhes voltam. 

1/4 6-ra itthon voltam a lakásban. Pokoli fáradt voltam! 5 km-t gyalogoltam, hajnali 5-kor keltem. Hazajöttem, átöltöztem és ledőltem. Aztán összeszedtem magam, de fél 11 előtt lefeküdtem. Altatóval.

Majd innen folytatom.