... telnek a napjaim, bár a mai 1 fokkal jobb volt, mint a tegnapi. Pár dolgot megcsináltam itthon, amit kellett, ami szükséges volt, de nem részletezem, mert lényegtelen dolgok, mint az ágynemű-, illetve törölközőcsere, stb.
Befejeztem annak a közel 11 kiló fémpénznek a rolnizását, amit elvállaltam a cicamentő alapítványnak. Durván 4 kiló 10.- Ft-os volt, a többi 5.- Ft-os érme. Ötvenesével kellett csomagolni, jó szar munka, nem volt egyszerű, de önként vállaltam és, ha Heni hoz még aprót, azt is becsomagolom, amit már egyébként jeleztem neki a facén.
Aztán voltam Csillával kutyust sétáltatni, azt a kutyust, akire vigyázni fogok márciusban. Egy és negyed órát voltam lent este sötétben, hidegben, hóban. Ilyenkor azért örülök, hogy nekem már nincs ilyen gondom. Persze azt a pár napot szívesen vállalom és hátha jobb idő lesz márciusban.
Ágit felhívtam tegnap névnapunk alkalmából. Felajánlotta, hogy hétfőn találkozhatunk. Jó, mondtam, akkor nálad, nálam vagy elmegyünk valahova? Hát, igen - felelte - ez a választék. Oké, akkor gondoljuk át és holnap újra beszélünk. Így is volt, hívtam őt délután, de nem nagyon emlékezett, hogy mit beszéltünk előző nap, így érdemben nem tudott mit mondani. Megint abban maradtunk, hogy átgondolja és este újra hívom. Na, az lett a vége, hogy én megyek hozzá. Igazából nekem ez az optimális ebben a qrva hidegben, mert így nem kell begyújtanom a nagyszobában. Megbeszéltük azt is, hogy nem veszünk már egymásnak semmit, mert nem tudunk mit venni. Kértem, hogy ne főzzön nekem, mert ugye, mindig én megyek hozzá és kajával kínál majdnem mindig.
Azért eldöntöttem, hogy viszek valami édes és sós rágcsát, meg sört vagy 2 dobozzal.
Holnap "ünneplünk".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése