Tegnap mondtam V-nek néhány benti dolgot. Vártam, hogy kicsit együtt érez velem, de nem mutatott semmi empátiát.
Ma a reggeli kutyasétáltatás közben összefutottam K-val. Megállt mellettem kocsival, kiszállt és mondta, hogy kb. 3/4 óra múlva mennek vásárolni az "Osánba", menjek el én is, ha úgy gondolom. Mondtam, hogy jó lenne, de nem tudok addigra elkészülni, hiszen most jöttem le a kutyával, az 1 fél óra. Felmegyünk, megetetem a kutyát és magamat. Még nem gondoltam át, hogy mit kell vásárolnom, tehát össze kell írni a listát, fel kell öltöznöm, mert kutyasétáltató cuccba nem megyek és kicsit kivakolni magam. Hát, ez 1 negyedóra alatt nem megy, én meg nem szeretek kapkodni. Szívesen elmentem volna, ha időben szólnak. Ezt mondtam is.
Különben szerintem nem is szólt volna, ha véletlenül nem látjuk egymást kutyasétáltatás közben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése