Tegnap kiborult itthon a bili. Veszekedtünk V-vel. Ő szokás szerint flegma volt velem és lekezelő, alkalmanként undorító stílusban beszélt velem. Elmondtam a sérelmeimet, hogy mennyire egyedül vagyok, nem tud rólam semmit és nem is érdekli, ha megpróbálok vele beszélni. Nem jutottunk sokra.
Láttam 1 halott galambot az úttesten. 3 nap alatt hármat láttam. Nem annyira meglepő, de valahogy érdekes volt, hogy a legutóbbit mindenki különös kíváncsisággal megnézte. Megérintett mindenkit a halál hűvös lehelete. Láttam egyszer 1 gerlét, ahogy az úttesten elütött párja mellett toporgott. Megkapó volt.
Melóban sokat dolgozom. Nagyon sokat. Kolléganő meg ott alszik a monitor előtt. A főnöke nincs itthon, semmit nem csinál. Bejön, elvan egész nap a szobájában ( az én régi irodámban), ha belépünk, hirtelen valami miatt a monitoron lévő cuccot gyorsan leteszi az asztalra. Vajon miért? És még az általa használt kistányért sem képes elmosni. Én vagyok a mosogatólány is. Kávéscsészét, poharat, evőeszközt elmosok (kistányért is), de semmi mást nem. Nem vagyok hajlandó. Évek óta hordom haza a konyharuhákat mosni és még 1 ingyen kávét sem iszom, mert én másfajta kávét iszom.
Ma délután itt volt az unokám és az anyja. Szépen fejlődik ez a kislány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése