Sok

Holnap szilveszter, de én még november közepénél járok.

Jelentős nap volt az életemben november 13. péntek, mert aláírtam 1 ajándékozási szerződést, mely szerint a majdan apám után örökölendő résznek nem a felét kapom, hanem csak a harmadát. Különös történet, könyvet lehetne írni belőle. Az öcsém nyalogathatja a mézes bödön nagyobbik felét és élhet - amíg Jani apám él - az apja közel 300 ezer forintos nyugdíjából, miközben Jani dédunokái vagyis az én unokáim, akik 8 és 10 évesek és nem tehetnek semmiről a köztünk kialakult helyzet miatt, szóval közben ezek a gyerekek még 1 tábla csokit sem kaptak a dédnagyapjuktól sem Mikulásra, sem karácsonyra. Mélységesen szégyellheti magát, bár ő ezt a szót nem ismeri. Janival szept. 29. óta nincs kapcsolatunk.

Szóval, felutaztam Pestre, Vivi már várt, elmentünk az ügyvédhez, aláírtam a papírt, aztán elmentünk az Új Köztemetőbe, ahol megváltottam a nagyszüleim sírját és az lesz az én végső nyughelyem is, kicsit rendbe tettük a sírt. Ezután kimentünk anyuhoz az altemplomba, 1 Burger King autós kiszolgálójánál rendeltünk kaját és elfogyasztottuk az autóban, aztán a fél 4-es vonattal jöttem haza.

Másnap, szombaton reggel szomorúan tapasztaltam, hogy éjszakára bekapcsolva felejtettem a fürdőszobai konvektort és az elé ledobott szennyes - mindig így szoktam, csak következő nap teszem a szennyes tartóba a levetett ruhát -, szóval elégettem az egyik kedvenc pulóveremet a bekapcsolva felejtett konvektor miatt. Egyébként a napot itthon töltöttem.

Vasárnap levillamosoztam a DomusTescoba.

Hétfőn itthon voltam és főztem 1 jó, cubákos körömpörköltet😋😋😋

Kedden a Penny volt soron.

Szerdán a Fénycentrumba mentem tartalék izzót venni a konyhámba, mert oda 1 nagyon különleges csavart fénycső kell a búra alá.

Csütörtökön a NagyTescóba mentem.

Péntekre kaját rendeltem magamnak és itthon voltam.

Szombaton sétáltam és fotóztam 1 keveset.

Vasárnap itthon voltam.

Szétment a szomszéd fiatal pár, a csaj a 2 éves kisfiúval elköltözött, állítólag az apuka becsajozott... Albérlők voltak, a pasi maradt a lakásban, de sosincs itthon, biztos mindig a qrvájánál van. A fiatal anyuka hétfőn adta ide nekem a lakáskulcsot, így beszéltük meg a tulajjal. A csajról is megvan a véleményem, mert lusta, a gyereket sose vitte sétálni, sztem nem csinált semmit. Amikor kutyájuk volt, az is a lakásban végezte minden dolgát, mert sosem vitték sétálni a kiskutyát, szerencsétlen, tiszta idegbajos volt. Én meg tőle, mikor éjjelente 3/4 12-kor egyedül itt ugatott a lakásban. Nagyon sajnáltam a kiskutyát. Túladtak rajta, állítólag jó helye van.

Ezen a napon 1 nagy bevásárló körutat tettem: voltam 2 Rossmannban, 2 gyógyszertárban, DM-ben, postán és Intersparban.

Kedden megint elmentem a város túlsó végébe, Müllerben vettem tusfürdőket, meg az Eurofamilyben is vmit, bár már átkeresztelték Ecofamilyre. Mind1. Visszafelé jövet még leszálltam a főtéren, valamiért bementem a 100-as boltba.

Szerdán megint az Újgyőri főtér volt a célpont, már nem emlékszem, hogy miért mentem mégis előző nap a 100-as boltba, hiszen az is ott van.

Csütörtökön a DomusTescoban vásároltam és a gluténmentes boltban. Az igazság az, hogy mindezek a dolgok már olyan régen voltak, hogy csak címszavakban tudok írni róluk bármit is...

Jaj, már tudom, hogy miért volt ez a nagy bevásárlás. Mindjárt elmondom😊

Pénteken itthon voltam. Takarítottam, mostam, levest főztem, előkészítettem másnapra a sütéshez a húsokat, csináltam 1 málnahabot - ami a gyerekeknek egyébként másnap nem ízlett😡 -, és begyúrtam a sóshoz a tésztát.

Szóval, mindez azért volt, mert másnap, szombaton, jöttek hozzám Lackóék ebédre. Kata volt az ünnepelt, mert névnapja és szülinapja is volt.

Vasárnap sétáltam és fényképeztem 1 keveset.

Hétfőn itthon voltam és ezzel zárul november. Szégyellem leírni...

Éhes vagyok, de kövér vagyok, nem eszem...

Teszek magamnak...

 ... fogadalmakat, amit aztán persze szinte sosem tartok be😄 Igen, a legutóbbi bejegyzésemnél is gondoltam - no nem megfogadtam -, hogy szépen utolérem magam. Nem sikerült...

Még most kezdek novemberbe, de a lényegtelen dolgoknál rövid leszek.

November 01-jén, vasárnap, csak sétáltam.

Hétfőn - még akkoriban Gábor járt uszodába - mentem Emeséért a suliba, de Lackó jött érte, nem Kata, már nem tudom miért.

Kedden csak itthon voltam.

Szerdán sétáltam.

Csütörtökön lementem a Bükk Áruházba, mert elcseréltem 1 kötött poncsómat (amit eléggé utáltam), 10 db étcsokis Balaton szeletre. Még anyutól kaptam a poncsót vmikor talán a 2000-es évek elején. Neki is volt tudom. No, mindegy, én nem szerettem, nem volt nekem praktikus.

Pénteken a Bulgárföldön tettem 1 kört, a bejegyzésem szerint voltam a Coop boltban, itt állandóan krumplis kenyeret szeretnék venni, mert Szotyi azt szereti és csak itt lehet(ne) kapni, de már jó ideje nem nincs. Aztán a füstölt árusnál hurkát vettem. Régebben vettem disznósajtot is, meg abált szalonnát, de meguntam. A hurkát még nem untam meg.. Vmit vettem a háztartási boltban is meg a madarasnál nyilván Szotyinak kaját és a Pennyben is voltam.

Szombaton itthon voltam, szokásos házimunkák...

Vasárnap sétáltam, fotóztam. Ez azért lényeges, mert kipróbáltam a gépemen a sport funkciót, persze nem sporteseményen. Lefényképeztem a mozgó autókat haladás közben. 7 képet készít a gép 1 sorozatban. Nem teszek fel 7 képet, de mondjuk hármat, csak, hogy látható, érzékelhető legyen a mozgás.

A fenti 3 képen látható, ahogy gyors egymásutánban képeket készít a gép, miközben halad a piros autó. Ez 1 sportversenyen nagyon fontos funkciója lehet 1 fényképezőgépnek.

Nem mintha sok sportversenyre járnék😄, de sztem másra is tudom majd használni.

Fotóztam még a parkban fákat.

Különleges az örökzöld bokor és a lombhullatófa színvilága egymás mögött. Ne feledjük, hogy ez még november elején készült.

Egy csomó árvácska is virágzott a beültetett területeken, íme 1 makróval készült - sztem - szép fotó:

Ugye szép?

Hétfőn itthon voltam, kitakarítottam a fürdőszobát, mostam, hurkát sütöttem és 1 ismerős pasival beszélgettem 2 órát telefonon. Itt lakott házban, már özvegy, a felesége halála után nem sokkal költözött el innen. Mindig udvarolt nekem, jóvágású pasi, de tán 79 éves... Mer még most is udvarol, hogy menjek el hozzá, aludjak nála... Óh, jaj. Azért kedvelem, mert normális gondolkodású és sok mindenről tudunk beszélni.

Kedden is itthon voltam... nem tudom miért, talán esett az eső.

Szerdán bérletet vettem, lottót intéztem, Sparban voltam és DM-ben, ahol sikerült elköltenem 12 ezer forintot, de ebben benne van a Viviéktől kapott 8 ezer forint értékű szülinapi DM kártya, vagyis csak 4 ezer forintot kellett igazából kifizetnem.

Csütörtökön fodrásznál voltam 14 ezer forintért és elmentem vonatjegyet venni, mert másnap Pestre utaztam.

Innen folytatom... majd 1xcsak😵

Vannak történések, ...

..., de sosem jutok odáig, hogy leírjam. Lusta vagyok? Vagy csak nem érdekel...? Nem tudom. Gyakran elhatározom, hogy utolérem magam a semmitmondó kis napjaimmal és leírom a gondolataimat, mert azokban lehet érdekesség. Gimiben volt, aki azt mondta rám, hogy én vagyok dr. filozófia...

Még októbernél (24.) járok és igazából már decembert írunk. Magas volt a vérnyomásom és szarul is éreztem magam. Ez így ment már napok óta. Azóta, mióta az öreg közölte velem a "jó hírt", miszerint kitagad az apai örökségből. Vártam a csodát, hogy majd jobban leszek, hiszen mindig alacsony volt a vérnyomásom, de most nem alakult vissza. Rá kellett jönnöm, hogy muszáj a doktornő által felírt gyógyszereket szednem, akár tetszik, akár nem. Azóta rendszeresen - naponta - szedem a vérnyomáscsökkentőt és a feszültségoldót is. Köszönöm, jól vagyok, nem is mérem a vérnyomásom. Sajnos, éjszakánként, mikor felébredek, jár az agyam és úgy gondolom, hogy olyankor feljebb megy a vérnyomásom...

Nem tudom miért, vagyis szokásomtól eltérően, sem 24-én, sem 25-én nem mentem sehova. Már tényleg nem emlékszem az okára.

Viszont 26-án - huh, basszus -, megint 1 galamb landolt az állítólag bedróthálózott kéményemben. Nagyon durva volt. Átjött a közös képviselőnk, mondhatom, sajnos, hogy már rutinunk van benne, hiszen ez volt a 3 galamb a kéményemben. Ahogy kiszedte a csövet, a galamb segge felém lógott ki a csőből, a többiek eddig méterekkel odébb voltak a falban. Ez a galamb szinte a gázbojler fölött ült, vagyis, ha hosszabb ideig megnyitom a meleg vizet, 2 eset is fennállhatott volna: az egyik, hogy szerencsétlen állat ott sül meg, a másik meg, hogy visszajön az égéstermék és én is rosszul leszek, nemcsak a galamb. Fióka volt, még röpképtelen. Levittem, hogy hátha elrepül a kezemből, de nem akart menni, így visszahoztam a lakásba, a szemetesvödörbe tettem - mint korábban a többit is - és szóltam a fiamnak, hogy vigye ki Mályiba a madármentőkhöz.

Ez a galamb volt, szép, fejlettnek látszott, de nem ért ki Mályiba. Útközben az autóban elkezdett vergődni és feladta. Biztos nagyon sokkos volt. Sajnálom😢

Még ezen a napon megkaptam az öcsémtől azt a pénzt, amit a nagyszüleink exhumáltatására és hamvasztására adtam neki előlegként, hogy intézze a dolgot, de több, mint 1 év alatt nem intézett semmit, így egyedül megváltottam a sírt, majd én is odakerülök...

Másnap  kedden - elmentem a Tescoba, pont ott hívott az ügyintéző csaj a temetőből, elbőgtem magam a Tesco közepén, ami persze nem látszott a maszk alatt. Még aznap este átutaltam a megváltás teljes összegét.

Szerdán a Földhivatalba mentem, hogy a tehermentessé vált lakásomról levetessem a jelzálog bejegyzést. Sikerült is rövid idő alatt elintéznem és pár nap elteltével a szükséges dokumentumot is megkaptam --- ellenben a temetőivel, ahonnan a mai napig nem kaptam semmit, pedig lassan másfél hónapja, hogy befizettem a több, mint 100 ezer forintot.

Csütörtökön itthon voltam, ebédre rendeltem 1 adag sztrapacskát. Nagyon szeretem, tudok is készíteni, de nem pancsolok vele, nagyon finom sztrapacskát lehet rendelni szinte már bárhonnan.

Pénteken ismét Tescoba mentem... Hogy miért jártam ennyit Tescoba, fogalmam nincs. Egyébként szeretek ott vásárolni, jobban, mint a kis vacak Sparban a Főtéren.

Szombaton itthon voltam és ezzel zárul október.

Ígértem...

 ... képeket a tiszadobi Andrássy-kastélyról. Gyönyörű!

A lépcsőház korlátai tölgyfából készültek

Újságtartó, mely eredetileg is a kastélyban volt valamikor már a XIX. században is. Különleges darab.

Csodás sarokszekrény rózsafából

Sok fiókos szekrényke teknőspáncél berakással

Az Andrássyak címere

A kastély látképe hátulról a labirintus kertből

Rálátás a labirintus kertre a kastély egyik emeleti ablakából

Rengeteg képet tudnék felrakni, mert közel 100 db-ot készítettem, egyik szebb, mint a másik, mert maga ez a kastély is gyönyörű.

Azon gondolkodtam, hogy ezeknek a szép képeknek a látványát megtörjem-e unalmas hétköznapjaimmal...? Végül arra jutottam, hogy haladjunk 1 kicsit.

Szóval, még október első felében vagyunk és bizony a szülinapom után csak itthon ültem.

Ezután, hétfőn sétáltam, postán voltam és délután jött hozzám Emese.

Másnap, kedden volt kis érdekesség. Az egyik "cserélem" csoportban 1 csaj feltett 1 csomó szép melltartót nagyjából az én méretemben és mindössze 1 öblítőt kért értük. Elhozott hozzám 8 db melltartót, gondoltam, ha csak 2-3 db jó, már jól jártam. Így is lett, 4 db lett jó, kettőt már kidobtam, 2 db még függőben van.

Szerdán iszonyú eső volt, nem kellett mennem Emeséért, mert Gábor sem ment úszni, meg a nagy eső is közrejátszott.

Csütörtökön kimentem a nagy Tescoba. A hentespultban volt külön csirkehát és püspökfalat. Szerettem volna csak püspökfalatot venni, de az idióta hentescsaj nem engedte. Eldöntöttem, hogy legközelebb nem engedem, hogy így viselkedjen velem. Ha külön van vágva, akkor külön kérhető, nem? Különben a héten is készülök ki a nagy Tescoba.

Másnap, pénteken lementem a DomusTescoba, mert hétvégére vártam Lackóékat ebédre és 1 bevásárlással nem tudok mindent megoldani. Elméletileg kellett volna kapnom 1 kupont 5 ezer forint vásárlás felett, rá is kérdeztem, de nem adtak... Nincs, elfogyott,... akármi...

Szombaton előkészítettem a húsokat és a sós rágcsának a tésztáját.

Másnap jöttek Lackóék, erdélyi ragu volt húsos csontból, csirkepörkölt, a sós rágcsa, amit már sokx sütöttem és mindenki nagyon szereti és édesnek 5 perces túrós. Sajnos, változatlanul szar a sütőm, az édesnek kissé megégett az alja, de azért ehető volt. 

Hétfőn írt az öcsém a csoportunkba, amit már nem használunk, hogy Jani (apu) elesett otthon, mentő vitte kórházba, összevarrták a száját, mert úgy felhasadt. Csináltak nála CT-t, labort, mindent rendben találtak, de bent akarták tartani, ő viszont saját felelősségére hazament.

Kedden újabb levelet kaptam az öcsémtől, hogy küldjem el az irataim fotóját, mert megcsináltatják az ingatlan ajándékozási szerződést.

Szerdán megint nem jött Emese, mert Gábor lusta, nem tanul délután a suliban, így nem ment úszni, mert úszás után már elalszik az autóban, tanulni meg pláne nincs ereje este 7-kor.

Csütörtökön csak itthon voltam.

Pénteken, 23-án sétáltam 1 jót, de 1 olyan cipőt vettem fel, ami ugyan nagyon szép, viszont alig bírok menni benne. Találkoztam 1 ismerőssel, Ferivel, korban hozzám illik, tetszett régebben ez a pasi és özvegy. Érdekes, mert gyerekkori nagy szerelmemre hasonlít, Kriszre... Szóval Ferivel beszélgettem, ő is megjegyezte, hogy furán megyek, szóval a cipő a kukában landolt. Ne is essek kísértésbe, hogy felvegyem, bármennyire tetszik is. Bordó és fekete, kicsit magas-talpú és teletalpas. Sajnálom😡😩

Foly. köv.

Haladjunk

Haladjunk, mert nagyon elmaradtam, nem, mintha bárkit is érdekelne 😄 Nem is írom, hogy mikor, inkább haladjunk.

A Selmeci Műemlékkönyvtár látogatása után bevásárlási kört tettem az Újgyőrin. Voltam vagy 4 üzletben, intéztem dolgaimat.

Másnap csak itthon voltam, mert, mint tudjuk, vannak ilyen napjaim, nem is kevés.

Ezután az Intersparba mentem le a fiamékkal együtt, mert volt 1 rakás kuponom, amit megosztottam velük. Érdemes volt beváltani, d nagy franc az Interspar, mert ugye, akciós dolgokra nem lehet rátenni a kupont és a termékek - szerintem - legalább fele eleve akciós volt. Azért így is megérte.

A következő napon a Tescoba mentem, de már nem emlékszem, hogy konkrétan miért is...?

És ezen a napon, ez kedd volt, írt az öcsém, vagyis pont 1 héttel azután, hogy "apám" közölte velem, hogy kitagad az örökségből. Ő írta, hogy beszélnünk kéne, én meg, hogy rendben, de csak írásban. Ezután olyan 15-20 levélváltás volt közöttünk, amit nem akarok részletezni.

Szerdán - az emlékeztető bejegyzésem szerint - megint az Újgyőrin voltam, ismét vagy 4 helyen.

Csütörtökön Ágival mentünk a belvárosba. Az ő dolgait intéztük, olyan fél 12-kor mentem el itthonról és kb. fél 4-kor értem haza. Jó kis túra volt.

Pénteken ismét itthon voltam. Ez a nap "apám" szülinapja, de nem hívtam fel. Igazából az ominózus eset óta nem beszélünk egymással, sőt, fel sem venném a telefont, ha netán felhívna.

Szombaton az én szülinapom volt. De jó kis napom volt. Viviék lejöttek hozzám és elmentünk Tiszadobra az Andrássy-kastélyba.

Innen folytatom és legközelebb teszek fel képeket a kastélyról.

Selmeci...

Zajlik körülöttem és velem az élet. Az örökséggel kapcsolatos dolgok és a nagyiék sírjával kapcsolatos ügyintézéseim, de erről most nem írok. Legyen annyi, hogy annyira nem rossz. De azért vannak csalódásaim is...

Még szeptember 01-jén voltam a Selmeci Műemlékkönyvtárban. Az egyetemről megismert Mártival mentem volna, de indulás előtt 1 olyan másfél órával lemondta. Nem is ő lett volna... Érdekes ez a nő. Ő megelégszik a barátsággal úgy, hogy az a telefon 2 végén teljesedik ki. Eddig bármilyen programra hívtam, sosem jött el velem sehova. Csak a fiával megy... Minden esetre eldöntöttem, hogy soha többet nem hívom sehova.

Rettentő magányos vagyok. 

Vagy itt van Kati, aki most gyógyult ki a Covidból és azt üzente a Messengeren, hogy nincs ideje beszélni velem. Érted? Ő kántor és gyakorolnia kell Mindenszentekre. De nincs 10 perce, hogy telefonon beszéljünk? Hát, ezt érdemlem? Amíg otthon volt bezárva majdnem 4 hétig, minden nap érdeklődtem az egészségi állapotáról, most meg már le vagyok szarva. Érdemes nekem Teréz anyát játszani? NEM!

Legyen itt pár kép a Selmeci Műemlékkönyvtárból.

Tycho Brahe dán csillagász saját kezű aláírása az 1500-as évek második feléből!

A könyvtár legrégibb kézirata 1480-ból! Ne feledjük, itt MINDEN eredeti!

Panorámakép a könyvtárról

Könyv a kezemben, amely az 1700-as években készült. Csodálatos, különleges érzés volt ♥

A különböző témájú könyveket különböző színekkel jelölték. Amit itt látunk, a kék: vegyes tartalmú tudományos könyvek, az olajzöld a technológiával foglalkozik.

Mára ennyi, gyönyörködjetek, én meg dolgozom fel a testi lelki nehézségeket.

Regény

Nem, ne aggódj, nem írok regényt, ahogy soha nem is tettem, meg nem is fogom. Ezzel a címmel csak azt akartam kifejezni, hogy az örökösödéssel kapcsolatos dolgok nyúlnak, mint a rétestészta. Ági barátném mondta, hogy olyan már, mint 1 regény, mint 1 rossz szappanopera, csak itt nem lesz hepiend, legalábbis nekem nem. Nem akarom nagyon kitárgyalni, mert... nem. A dolog még nagyon a feldolgozás legelején tart. Én már kicsit belefáradtam, azt mondom, legyünk túl rajta és hagyjanak engem békén a továbbiakban. Jelenleg az van hogy a lakás 5/12 része lesz az enyém, 7/12 része az öcsémé. Jól van ez így, elfogadtam, legalább nem leszek kisemmizve az apai részből, momentán így néz ki. Nagyon sok, hosszú és komoly levelezés volt köztünk az öcsémmel. Elküldtem bizonyos irataim fotóját, ő meg tán keresett már ügyvédet... Majd fel kell utaznom Pestre, mert a papírokat az ügyvéd előtt kell aláírnom. Itt tartunk, lelkileg nem vagyok túl jól.

Az elmaradt dolgokról röviden.

Szeptember 21-nél járok, amikor is nem történt semmi, itthon voltam.

Másnap, kedden elmentem az Aldiba akciós 3 db-os energiatakarékos izzókat venni. Vettem is 2 csomaggal, de hát olyan a fénye, mint a mécses. Nem volt jó vétel és hurrá, van 6 db ilyen gyenge izzóm...

Szerdán hívott Éva az USA-ból.

Csütörtökön fodrásznál voltam, 13 ezer forintomba került, úgy látom, ez lesz a beállt ár.

Pénteken mammográfián voltam, szept. 25-én és tegnap, okt. 21-én kaptam meg a leletet. Hála az égnek, negatív, de qrva ideges voltam már és nem tudom említettem-e, de anyu alapbetegsége is a rosszindulatú emlődaganat volt😢

Szombaton itthon voltam, szokásos munkák.

Vasárnap sétáltam, nagyon csinin felöltöztem. Egy ismerős csajszival találkoztam és megjegyezte, hogy már messziről figyelt, milyen jól vagyok felöltözve. Jól esett, képet is csináltam magamról, tényleg elég jól néztem ki😉

Hétfőn itthon voltam, sokat dolgoztam. Pár nappal korábban feltettem a facén 1 csoportba 1 originált lepedőt 1 doboz alkoholmentes sörért cserébe. El is kelt, este jött érte a csaj, aki elsőként  írt nekem.

Másnap, kedden történt az, amit már írtam, vagyis, hogy apám - ezután Jani - teljes egészében ki akar zárni az apai örökségből, ezt most újra nem részletezem.

Anyu szept. 30-án lett volna 84 éves, tudom, ezt is írtam már.

Október 01. lesz a következő.

Az előző...

 ... bejegyzésem óta jó sok idő telt el. Az abban leírtakat talán sosem fogom feldolgozni, amit apám - nevezzük Janinak - tett velem, az egyik legnagyobb bűn, amit szülő elkövethet a gyermeke ellen.

Én azóta nem beszéltem Janival és nincs is szándékomban. Az öcsémmel kialakult közöttünk némi kommunikáció, de én ragaszkodtam az írásbeliséghez. Nem volt tőlem rossz gondolat. Majd később még biztos írok a dolgok alakulásáról, de most nem...

A nem igazán érdekes napi dolgaim írásával megint elmaradtam, de hidd el, semmi kedvem nem volt hozzá. Na, fel a fejjel, hahó!

Még szeptember 11-nél járok. Elmentem az Erstébe, hogy a jelzáloghitelem lejárta után - 15 év után végre - megkérjem az ún. törlési engedélyt, amivel a földhivatalba kell mennem, hogy a tulajdoni lapomról töröljék a széljegyzetet, vagyis a kégli tehermentes. A törlési engedélyt nem tudták ideadni még akkor, mert nem volt meg, de később megkaptam postán, bár még azóta sem voltam a földhivatalban. A törlési engedélyt végül 2x küldték meg néhány nap különbséggel😄

A szomszédasszonyom, aki még aug. - nem is tudom - 04-én vagy 05-én került kórházba, szept. 11-én jött haza. Hát, ez sem semmi. A kórházban minden nap hívtam őt, beszélgettünk. Tökéletes már sosem lesz, sajnos😡

Másnap sütöttem 1 "Pooh" tésztát és megtöltöttem mákkal. Ez 1 egyszerű és nagyszerű tészta. Alaptészta, amiből lehet akár édeset, akár sósat sütni. Próbáltam képet keresni, de nem találtam...

Vasárnap sétálós napom volt és ablakot pucoltam.

Hétfőn csak itthon voltam.

Kedden rendelt ebédem volt, huú de fini volt. Máglyarakás és babgulyás. A babgulyás annyira nem lelkesített, de nagyon finom ízű volt, házias, tartalmas, de érkezésekor csak megkóstoltam, Viszont a máglyarakást kb. egy-szuszra befaltam. A gulyás ment a fagyóba, természetesen később az is elfogyott, de egyébként, nekem sok a leves is meg a főétel is egyszerre.

Szerdán elmentem zumbára, de sajnos az volt az utolsó. Fájdogál a jobb forgóm vagy medencecsontom vagy valami. Egy rossz mozdulattól rá sem bírtam állni, nagyon rossz volt. Többet nem megyek, mert még itthon is figyelnem kell rá. Szerencsére haza tudtam jönni villamossal. Azért is rossz, mert ezek után még 1 rövid kirándulásra sem merek elmenni. Mi van, ha a hegyekben tör rám ez a fájdalom...? Azóta gyógyszert is szedek rá.

Csütörtökön kint voltak a Digisek, 2 román srác, bekötötték a lakásba az optika kábelt. Hááát, nagy változást nem érzékelek. Gábor is itt volt nálam ezen a napon, mert beteg volt, nem mehetett suliba.

Pénteken bementem a Plázába, sportmelltartót vettem a Pepcoban, meg pici teamécsest, ott a legolcsóbb, bár tegyük hozzá, hogy ez már csak 3,5 órát ég, nem 4-et. Utána a Centrumban nagy örömmel vettem magamnak 1 kis hátizsákot, de ma már azt mondom, nem kellett volna...

Szombaton ismét fájt a lábam, nem voltam sehol.

Vasárnap délután lementem a Pennybe vásárolni.

Ez volt szept. 20., majd innen folytatom.

😊

Döbbenet

Nos, Emberek, tegnap olyan dolog történt velem, ami nem sok emberrel történik meg életük folyamán, de velem tegnap megtörtént. És 1 kicsit belerokkantam.

Röviden és velősen, apa telefonon közölte velem, hogy kisemmiznek az apai örökségből. A bankban lévő pénzét vagy Lacira - az öcsémre - íratja, vagy kiveszik - persze, majd Laci meghatalmazással, mert apa ugye nem tud kimozdulni a lakásból - és abban az esetben is az öcsémé lesz. Nem tudom, milyen összegről van szó, arról nem beszéltünk. Azt mondta apa, hogy temetési pénznek szánta, de már 2 éve nem tett hozzá semmit. Emlékszem rá, régen azt mondta, hogy úgy gondolta, ennek az összegnek én leszek a kedvezményezettje. Akkor még Lacit utálta, most engem... Persze, ha tényleg én lettem volna a pénz örököse, bennem fel sem merült, hogy az öcsémmel ne felezzem el azt a bármilyen összeget. Nos, abban biztos vagyok, hogy az öcsémnek nem fog eszébe jutni.

Na, ez volt a kisebb dolog.

A másik, -  amin hát enyhén szólva kiakadtam -, hogy a lakás 1/4 részét, ami engem illetne, odaadja Karcsinak, Laci barátjának, merthogy ők ápolják néhány hónapja. És ennek érdekében végrendeletet fog csináltatni. Az azt 1/4 rész lakást, amit anyu után örökölök tekintsem ajándéknak - mondta. Ebből arra következtetek, hogy ha tehetné, azt is elvenné.

Nem sokat beszéltünk, olyan 4 perc valamennyit, ha jól emlékszem és elköszöntem tőle és letettem a telefont.

A vérnyomásom 170 volt - most is megy fel, érzem, ahogy írok az esetről, a pulzusom pedig 120 volt, Emberek, 120!

Először Vivinek mondtam el, teljesen ledöbbent és elmondta nekem, hogy Győző - Vivi férje - már mondta neki, hogy Laciék engem ki fognak semmizni.

Lackót is felhívtam, közöltem vele is. Hiszen a gyerekeim, unokáim érintettek, mert ennyivel kevesebbet fognak örökölni utánam, vagyis tőlük is elvesz. Ő is az mondta, hogy szomorú és le vannak döbbenve, hogy ez megtörténik családon belül, hiszen nem adtam rá alapot, hogy apám ezt tegye velem. Lackóék azt mondták, hogy bíznak abban, hogy Laci rendes lesz hozzám, de mondtam, hogy biztos nem, hiszen Lacinak 56 éves korára semmije nincs 1 cabrion kívül és önálló életre sem képes, hiszen apuval lakik már vagy 10 éve, meg korábban, míg anyu élt, akkor is ők tartották el, mert voltak hosszú időszakok, amikor semmi jövedelme nem volt, mint ahogy most sincs már elég régóta.

Ja, apa rám kiabálta, hogy adtak nekem 1 millió forintot, mikor a férjemet ki kellet fizetni a lakásból a '90-es évek végén, mikor elváltunk. Az nem jutott eszébe, hogy az öcsémre és Karcsira vajon hány milliót költött az elmúlt években?

Lacinak így most lesz 1 fél lakása és 1/4 a Karcsié, vagyis a lakás 3/4 része. Ez a lakás jelenleg olyan 32 millát ér. Hát, nekem sem mindegy, hogy 8 millát kapok vagy 16-ot... Ők úgyis együtt maradnak, mert Laci, ha nyugdíjas lesz, neki kb. hideg vízre lesz elég a nyugdíja, így rá van/lesz szorulva Karcsira.

Katával, Lackó feleségével sokat írtunk ma a messengeren és volt 1 hosszú telefonunk is. Azt mondta, hogy szavakat nem talál a történtekre.

Persze nem hív Laci. Én sem hívom őket, Vivi is azt mondta, mégis, mit mondhatnék még ezek után bármelyiküknek.

Nekem apám többé nincs! Hogy miért? Mert 1 idegennek adja azt, ami engem illetne. Karcsit világ életében utálta, de nagyon. Még 1 héttel ezelőtt is lehülyézte nekem a telefonba, én szóltam rá, hogy miért mondja ezt, hiszen úgy tudom, hogy sokat segít neki. És ezek után gyakorlatilag engem is idegenként kezel. Hosszú évek óta semmit nem kaptam már tőle, sőt, gyakran panaszkodott, hogy nincs pénze, mert ezekre a hülye gyerekekre - Lacira és Karcsira - költi. Tudod mennyi a nyugdíja az öregnek?

270.000.- Ft.

És van képe erre panaszkodni..., hogy nem szakad rá valami...

Ágit is felhívtam ma, elmondtam neki, hogy Laci meleg, nem akartam többé mellébeszélni neki és elmondtam az egész történetet. Ő is azt mondta, hogy megdöbbent a dolgon, de próbált nyugtatni.

A vérnyomásom ma is 171 volt. Felhívtam a háziorvost, ellátott némi tanáccsal és küldött a felhőbe recepteket, amiket majd holnap kiváltok.

Anyu ma lenne 84 éves...

Ééés...

 ... elértünk szeptemberhez, ha-ha-ha. A valóságban lassacskán október következik. No, de nézzük, amit ígértem.

Letudtam a 15 évre szóló jelzáloghitelemet. Anno az exférjem rábeszélésére vettem fel durván 2 millió forintnak megfelelő svájci frankban számolt hitelt. Ő nem kaphatott hitelt, mert semmije nem volt - azóta sincs -, így az én lakásomat terhelte meg a hitel. A felvett összeget szépen elfeleztük. Az összeg elfelezéséről - én idióta állat - semminemű papírt nem írattam alá vele, mert én hülye, én hülye, megbíztam benne. Nem kellett volna... Az exem fizetett kb. 3 évet a 15-ből. Ja, ennyit. Többet nem volt hajlandó. Részletezhetném, de annyira nem akarom, különben is baromi hosszú történet. Igazából sosem akartam összeszámolni, hogy erre a 2 millió forintra mennyit fizettem vissza, de mivel a bank volt olyan kedves és mind a 15 évre hónapokra lebontva megküldte a törlesztés részéleteit, ezért nem voltam rest és összeadtam 540 sort. Azért ennyi, mert 1 hónapra 3 sor esik, nevezetesen: tőke, kamat és kezelési költség. A végeredmény 5 millió 45 ezer 321 forint. Igen, ennyi 2 millió forintra. Ez úgy jön ki, hogy az előbb említett tőke + kamat + kezelési költség összes összegéhez, még hozzájön 1 kötelező biztosítás, amit egyszerűen muszáj volt megkötni 2005-ben.

Így néz ki: 4.547.885.- Ft + 497.436.- Ft = 5.045.321.- Ft😢😢😢

Hát, ennyit a bedőlt hitelemről. Nem tudok mit tenni, ennyibe fáj, a lényeg, hogy letelt.

Szeptember elején főztem 1 jó körömpörköltet. Lehet, hogy lassan újra kéne főznöm? Végül is megvan a hozzávaló.

Mostanában többször húztam harisnyanadrágot és vettem szoknyát, így megyek sétálni vagy vásárolni. Annyira élvezném, ha lenne hova picit kiöltözni, felöltözni, de leginkább csak boltba menetelhez tudok, miközben húzom magam után a banyatankot😁 Nem fog sokáig tartani a szoknyás időszak, mert jön a hideg, fázni meg utálok, így marad a nadrág.

Letudtam a legeslegutolsó cicás licites tárgyat is, ami 1 szappan volt. Egy pár jött fel érte, ők mindig feljöttek hozzám, sosem úgy volt, hogy találkoznánk a városban. Aranyosak, kedvelem őket. A csaj az egyetemen dolgozik, a pasiról tulképp nem tudok semmit.

Következő napon, ami 1 péntek volt még szept. elején, Ágival mentünk ügyintézni a lekötött biztosítását. Na, ez is megérne 1 misét, de mivel pénz, mivel ez az ő magánügye, ezért nem írok róla. A lényeg, hogy nem járt jól...

Másnap itthon voltam,

azután pedig sétáltam. Telnek a napok...

Ezt követően 1 hétfői nap jött, amikor is a DomusTescoba mentem a kuponjaimat levásárolni. Van 1 jó szokásom, a pénztárak mögött átnézem a blokkomat... az esetek 98 %-ában... De ez alkalommal a maradék 2 % lépett érvénybe, ami azt eredményezte, hogy miután ITTHON sikeresen átnéztem a blokkot, qrva pipa lettem, mert 2 csomag retek helyett, b@sszus, 4 csomag retket blokkolt a kiscsaj. Hát, mondhatnám, ezzel is így jártam, buktam 320.- Ft-ot.

Kedden lementem a piacra, mert mag kellett már a madárkáimnak. Vettem püspökfalatot is, hármat, úgy örültem neki, szeretem sülve, pörköltbe, levesbe, de legjobban rántva, szóval bármilyen módon elkészítve nagyon szeretem. Azt hiszem, azóta el is fogyott.

Szerdán nagy nap volt😃, senior zumbára mentem. Nagyon megdicsértek, hogy jól táncolok, jó a ritmusérzékem és biztos táncoltam már valahol, de mondtam, hogy nem táncoltam, csak tornáztam régen.

Csütörtökön itthon voltam

és majd innen folytatom.

És lőn...

... szeptember, hogy legyünk költőiek😃 Sőt, hamarosan megy is, hiszen már közelebb vagyunk októberhez, mint szeptember elejéhez.

Nézzük a sok említésre sem méltó történést😃

Óh, még elsején körömpörköltet főztem. Tavasz óta vágytam körömpörköltre, de sem én, sem Lackóék nem kaptunk dobozos körömpörkölt húst, egészen idáig. Hogy miért ragaszkodom a dobozos húshoz ez esetben? 2 oka van: egyrészt, nagyon szép tiszta és ez baromi fontos, sőt, a legfontosabb. A másik, hogy a csontok géppel vannak vágva, nem a hentes töri hót szilánkosra a bárdjával, ami aztán a szájba kerülve köpködésre készteti az embert. Szóval, Lackóék hívtak, hogy ahol vannak, épp van dobozos körömpörkölt hús, bár elég nagy kiszerelés, de kérem-e. Kértem. Megfeleztem, a másik fele még a fagyóban pihen. Az érdekessége az egyébként, hogy köröm még csak mutatóban sem volt benne 1 darab sem, csakis csülök darabok, de nem baj, így is jó.

Másnap sétálós napom volt. Felöltöztem csajosan😃, szoknya, harisnyanadrág. Ez szokásomtól eltér, mert az esetek 99 %-ában farmerben járok.

Csütörtökön eljöttek hozzám az utolsó darab licitálós cuccért, ami 1 szappan volt. Már tavasszal is akart jönni a csaj, de akkor robbant be a vírus, kértem, hogy ne jöjjön. Azóta váltottunk pár levelet, mondta, nyugodtan szóljak rá, mert ő elfelejti. Így is volt, kértem, hogy a vírus 2. hulláma előtt talizzunk a szappan ügyében. A párjával jött, mint már többször. Aranyosak, szimpatikusak, kedvelem őket.

Pénteken Ágival mentünk a biztosítóba. Hát, érdekes ügyintézés volt, de ezt nem részletezném, az ő dolga. Utána még fagyiztunk egyet.

Szombaton itthon, szokásos házimunka...

Vasárnap séta.

Hétfőn elmentem a DomusTescoba, voltak még kuponjaim, de elég szarul jártam😡 Volt 1 kuponom, ha veszek 2 csomag retket, akkor kicsivel olcsóbban kapom. Igen ám, de a pénztáros csaj, b@sszus 4, azaz NÉGY csomag retket blokkolt a kettő helyett. És én, hülye, csak magamat okolhatom, mert szinte, szinte mindig megnézem a pénztár mögött a blokkomat. Most nem tettem csak itthon. Buktam rajta pár 100 forintot..., sajnos.

Kedden nagyon elfáradtam, mert nagy bevásárló körutat tettem az Újgyőrin és a Bulgárföldön is. Nem részletezem hol, merre jártam, mert lényegtelen, de sok időmbe telt.

Szerdán nagy nap volt. Beiratkoztam senior zumbára. Nem volt egyszerű, mert annyit kaptam segítségül, hogy nézzem az oktató csajszit és próbáljam utánozni. A zumba nagyon kemény volt, de jól éreztem maga. Meg is dicsértek, ügyesen, jól mozgok és biztos táncoltam már ezelőtt is valahol...

Folyt. köv. az Erste hitelemmel kapcsolatban. Nem lesz semmi...

Aug. pipa

Augusztus vége felé a bérletem is a végéhez közeledett. 30 napos bérletem volt és aug. 28-án járt le, ezért igyekeznem kellett az intézni valókkal.

A varrónő után másnap - kedden - elmentem az Allianz Biztosítóba, mert kemény 42.- Ft van még az egészségpénztári számlámon, amit már nem tudok levásárolni. Na, ehhez a 42.- Ft-hoz képest, kaptam 1 e-mailt tőlük, hogy a pénzmosással kapcsolatban igazolni kell magam- Ha... ha... és ha... Szóval, bementem az irodájukba és kértem a számla megszüntetését, ami meg is történt és az ügyintéző kiscsaj azt mondta, hogy ki fogják küldeni a postán a 40.- Ft-ot. Én kértem, hogy ne, de azt mondta nem lehet, hogy ne küldjék ki. Vicces. De abban bízom, hogy hátha mégsem küldik ki. Olyan ciki szegény postással szemben, ha netán ki kell hozni neki 40 kemény Ft-ot. B@sszus. A számlám még él a 42.- Ft-tal együtt, alkalmanként rá szoktam nézni.

Szerdán tettem 1 nagy kört az Újgyőrin. Régebben volt 1 afférom a Familyben, ahol meghazudtoltak az energiatakarékos izzómmal kapcsolatban, ez még tavaly tavasszal volt, én azóta nem tettem be oda a lábam. Edit, a harisnyás mondta, hogy már kicserélődött a gárda, meg aztán gondoltam, maszkban, baseball sapkában úgysem ismernek meg. De így is nagyon rossz érzés volt felmenni, nem is fogok járni oda, meg tudok oldani mindent más boltban. Pláne, hogy szembe jött velem a 20 éves kis picsa, mint boltvezető 1 hangyányi rövidnadrágban, épp eltakarta a seggét és ez a boltvezető. Ő volt az egyik, aki ocsmány volt velem és rajta kívül még ketten aláztak meg annó. Szóval, Family NEM!

Utána, csütörtökön a Bulgárföldön intéztem dolgaimat.

Pénteken a gyerekekre kellett vigyáznom. Kétféle kaja volt, rántott csirkemell és sajtszószos csirkemell, de a rántottat választottuk mindannyian. A másikat megettem szombaton és vasárnap.

Szombaton jött még 1 licitáló, aki Angliában él és évente 1x szokott eljönni a licitált cuccaiért. Azt hiszem, soha többé a büdös életben nem találkozunk. Milyen furcsa rossz érzés 1 ilyen mondatot leírni. Ezután már csak 1 licit tárgy maradt nálam.

A következő napon, vasárnap volt az év legmelegebb napja. Érdekes, mert ez már aug. 30. volt. Máskor azért inkább júliusban szokott lenni az év legmelegebb napja. Nem mentem sehova.

Hétfőn a zöldségesnél voltam és bementem a Coopos boltba. Van ott 1 fiatal, kissé kancsi koldus, már máskor is láttam. Odajött hozzám, de mondtam, hogy pénzt nem adok, viszont, ha megvár, viszek neki kaját. Vettem neki parizert, zsömlét, tejet és 1 szelet nápolyit. Megvárt. Mikor odaadtam, megköszönte és én mondtam neki, hogy azért ezzel jobban járt, mintha adtam volna 200.- Ft-ot.

Ezzel aug. kivégezve. Jöhet szeptember...

Rövidek

Miután hazajöttem a nyaralásból, utána azért szükségem olt 1 napra itthon. Pihentem, mostam. Szotyikám a földszinti szomszédban töltötte az időt, míg én nyaraltam. Mikor hazajöttünk, az volt az első, hogy szaladtam érte, a kis drágámért. Szeretem ezt a kis szarost😍

Másnap - pénteken - kibuszoztam a nagyTescoba vásárolni. Volt kuponom, ami épp határidős volt és le akartam vásárolni. Sikerült. Én igen, én szeretem a nagyTescot, kár, hogy olyan messze van tőlem.

Másnap - szombaton - itthon voltam és készültem a következő napra, ami vasárnap volt, mert Lackóékat meghívtam ebédre.

Ez a következő nap, vasárnap volt. Megígértem Gábornak, hogy az ő szülinapjára is főzök vmit az ő kívánságának megfelelően. Igaz a szülinapja még júliusban volt, de csak most tudtunk összejönni. Húsos csontból volt leves, huú isteni volt, Gáborkám pedig kínait kért, ezt egyszer volt elkészíteni az üveges mártással. Készítettem sósat, finom lett, Kata pedig hozott tortát.

Hétfőn elsétáltam a zöldségeshez, jó kis zöldséges ez, szép áruval, imádom a málnájukat, nyami.

Kedden Ágival mentünk a városba...

Szerdán varrónőhöz kellett volna mennem, de lemondtam, mert esett az eső. Semmi kedvem nem volt esőben buszozni.

Csütörtökön megint sétálós napom volt, Színes RTV-t vettem a benzinkúton és 1 jégkrémet a sarki diszkontban. A benzinkúton borzasztó sokan vannak mostanában.

Pénteken megint itthoni napom volt.

Szombaton lementem a DomusTescoba, igen sok pénzt otthagytam és lett volna 1.100.- Ft kuponom, amit odaadtam Lackóéknak, hogy majd vásárolják le. Ők nem vásárolták le, én meg elveszítettem. Kicsit bosszantott.

Vasárnap készítettem magamnak zsömléből tölteléket gombával, májjal, de vhogy nem igazán lett jó. Sütöttem. Azért elfogyott, de legközelebb inkább belefőzöm levesbe, ha nem csirkecombba töltöm.

Na, hétfőn sikerült kimennem a varrónőhöz. Elhoztam 1 rakás cuccot és vittem is párat. 7 db ruha alakításáért fizettem 4 ezer forintot, yes! Vittem neki 1 doboz desszertet, mert nemrég névnapja volt és kellőképpen felhívta rá a figyelmem😂

Na, majd innen folytatom és még mindig csak aug. vége felé járok...

Nyaralási beszámoló vége - végre😄

Az a helyzet, hogy még mindig az augusztus eleji nyaralásomról mesélek, nyújtom, mint a rétestésztát😄 

Legutóbb az alcsúti arborétum utáni palacsintázásunkról meséltem pár mondatot. Másnap én nagyon szerettem volna lemenni a Velencei-tóhoz, mert itt vagyok immár bőven 60 pluszosan és még sosem voltam ott és a hőség is rekkenő volt abban az időben, de Vivi azt mondta, hogy lemehetünk, körbenézünk, felülünk az óriáskerékre és ennyi. De könyörgöm, ha lemegyek 1 tópartra, én fürdeni akarok, pláne, ha a körülmények is erre alkalmasak. Vivi nem akart fürdeni, csak sétálgatni, én meg azt nem akartam, így a tó elmaradt. Sajnáltam...😟, ki tudja lesz-e még lehetőségem rá...

Nos, moziba mentünk Velence helyett. Jó volt, tényleg, 1 igazán klassz filmet néztünk meg, a címe Made in Italy. Szívből tudom ajánlani mindenkinek.

Még ugyanezen a napon délelőtt boltba mentünk és meglátogattuk a közelben lévő gólyafészket. Nekem ez fontos volt és szerencsénk is volt, mert otthon volt a 2 nagy fióka a fészekben, szép röpképes fiatalok.

Tárnoki gólya-fiatalok😊

Tárnoki gólya-fiatal😊

Tárnoki gólya-fiatal😊

Következő napon levesbe főztem 1 kis tölteléket, nem is kicsit, mert tán 4 zsömléből készítettem, ha jól emlékszem. Azért csináltam, mert mentünk apuhoz délután és korábban még, mikor itthonról beszéltem vele telefonon és említettem, hogy készítettem magamnak tölteléket, akkor mondta, hogy jaj, mennyire enne ő is. Na, ehhez képest nem láttam benne sem a lelkesedést, sem az örömöt, mikor odaadtam neki a tölteléket. Mindegy, ez van... Apa elég szar állapotban van, alig bír totyogni a járókeretével. Nem tudom mi lesz vele később...

Másnap hazahozott Vivi. Megkajáltunk, pihizett 1 keveset és indult vissza.

Jó volt 1 kicsit nyaralni, örültem.

De jó volt újra itthon, mert én szeretek itthon lenni😊

Innen folytatom.

Megálló...

Az arborétumi látogatás után beautóztunk egészen a budai Duna-partig. Amúgy is muszáj volt felmenni Nagybudapestre, mert a nászasszonyt haza kellett vinni.

Itt van 1 hely a Duna-parton, ahol felállítottak 2 hagyományos piros emeletes londoni autóbuszt, amelyek a konyhát képviselik😁 és ezekből lehet a kaját kérni, illetve megvásárolni. Pár egyszerű étel van, pl. palacsinta, lángos és hekk. És innivalók is persze. Mi palacsintáztunk, finom, vékony palacsinták voltak, nem sajnálták belőlük a tölteléket és az ízük is jó volt. Állítólag már 15 éve léteznek, ezt olvastam, akkor biztos így van.

Így néz ki az egyik busz:

Mellette vannak asztalok, székek kellemes rálátással a Dunára

Kicsit távolabb látszik a másik busz is, mi abból vásároltunk és ott ültünk le még utána

Ígértem...

... még pár képet az alcsúti arborétumról. Tegnap az épületekről, tereptárgyakról tettem fel képeket, de ma növényekről fogok, fákról, bokrokról. Bocsi, de a nevüket tuti nem tudom.

Valamilyen bogyó... makróval fotóztam.

Tuják. Na, ezt még én is megismerem😄

Ha jól emlékszem, ez egy 150 éves ... talán ciprus... vagy nem...

Hatalmas nagy fa, látszik, hogy a pad szó szerint eltörpül mellette.

Mára enni.

Arborétum

Na, végre, befejeztem az ászári élményeimet, következhet a következő kirándulás😄

Szóval, Ászár után Alcsútra mentünk az arborétumba --- majdnem azt írtam, rezervátumba😂  Egynek jó volt, de igazából nem nagy szám. Olyan, mintha simán 1 erdőben sétálna az ember némi mesterséges tereptárggyal fűszerezve. Ezek pedig azért vannak - a tereptárgyak -, mert valaha ez 1 iszonyatosan, de nagyon hatalmas birtok volt. Mondjuk tényleg fantasztikus lehetett fénykorában.

Ide eljött velünk a nászasszonyom, ami azért említésre méltó, mert nem sokkal előtte volt neki sérvműtétje.

A képek előtt még annyit a parkról, már a pénztárnál kiírták, hogy olyan sok a szúnyog a parkban, hogy mindenki csak saját felelősségére menjen be, jegyet visszaváltani nem áll módjukban. Sajnos, erre nem gondoltunk, hogy tényleg, szúnyog akad az erdőben, ha-ha, pedig simán vihettünk volna szúnyogriasztót, még én is vittem magammal, hiszen Viviéknél - falun - több a szúnyog, mint itt a városban. Valamelyik este ki is próbáltuk Viviéknél a teraszon. És valóba ott zsongott a karom fölött a szúnyog, de odébbállt, nem tetszett neki az erős, citromos illatom.

A parkban valóban volt olyan, hogy épp fényképeztem és éreztem közben, hogy 1 kis rohadék a szemhéjamon csücsül és megcsapol.

Istállóból építették át kápolnának

Rózsalugas lenne, de épp nincsenek rózsák

Gyönyörű ez az oroszlános kút

A hatalmas kastélyból mára ennyi maradt...

A híd még az 1800-as években épült

Azon gondolkodom, hogy legközelebb még a növényzetről, fákról, bokrokról hozok pár képet😊

Templom 1777-ből

Ászáron rendkívül sok a látnivaló, tetszett ez a kis falu. Kb. 1.700 ember él ott a Wikipédia szerint, tényleg szinte családias. Jó lenne 1 ilyen kis helyen élni békében, nyugalomban.

Sosem hallottam még a létezéséről sem, míg valahol a neten szembe nem jött velem a Mini Skanzen. Igen meleg volt az idő aznap, mikor odamentünk.

Tulajdonképpen már mindenről beszámoltam, 1 kivételével, ez pedig az egyik katolikus templom, ami 1777-ben épült. Jó régi. Mikor odaértünk, pont temetési szertartás volt benne.

Jászai Mari szülőháza, a tájház, valamint a Mini Skanzen után még bementünk volna a templomba, de a nagy ajtó után a rácsos ajtó zárva volt, így a rácshoz odatéve a gépet - így kikerülve a rácsozat fényképre való kerülését - 1 darab képet készítettem, többnek nem lett volna értelme, hiszen a látvány ugyanaz. Erre a fényképezési technikára az öcsém tanított😊

Az 1777-ben épült ászári katolikus templom

Még visszatérve kicsit a fotózásra, van 1 másik trükköm is, talán ezt is az öcsémtől tanultam. Amikor üvegen keresztül fényképezek, a blendét rányomom az üvegre, így nem látszik a tükröződés, ami nagyon zavaró lehet.

Folyt. köv.

És még...

 ... mindig Ászáron vagyunk. Ászár legnagyobb attrakciója számomra a Mini Skanzen. Tulajdonképpen elsősorban ezért kértem a lányomékat, hogy menjünk el oda. Méretarányos kis falusi házak vannak benne. Kocsma, mészárszék, gémeskút és kerekeskút, malom, aztán a tanár háza, templom és még sorolhatnám. Minden kis háznál ott 1 tábla, hogy honnan származik. A képek önmagukért beszélnek.

Ez a ház volt az egyik kedvencem, több képet is készítettem róla.

Kis kút kerekeskút...

Parasztház gémeskúttal

Ez a ház is nagyon szép. Szívesen élnék 1 ilyenben, persze komforttal ellátva.

Tipikus, ahogy a lakóházhoz építették a különféle toldaléképületeket, a végén van az ól.

A háttérben lévő személyről - nagyjából - arányosítható, hogy mekkorák a házak.

Még mindig...

... Ászár.

Teszek fel néhány képet a tájházról. Egy tájházhoz sokat nem lehet hozzáfűzni. Szeretem a tájházakat nagyon, de azért valljuk be, a tájházak mindenhol elég hasonlóak.

Ahogy belépünk, ez a konyha. Sok érdekes konyhai eszközt fedeztünk fel, amit most nem sorolok fel, ha ránézel a képre, Te is láthatod😊

A konyha más szögből fotózva. Itt is vannak figyelemre méltó tárgyak. Például a köpülő. Aztán a kötény fölött ott van a porcelán sótartó, amilyet még mi használtunk - emlékszem rá - csak nem pöttyös volt.

A szoba, amit használt az egész család.

Rokka, igen, az ott 1 rokka. Olyan, amilyet Csipkerózsika is használt a mesében😊

Ászár - 2 rész

Ászár kis retro múzeumából néhány kép.

Régi, praktikus konyhaszekrény

Régi papírpénzek, valamint az a kis fehér rongy piros hímzéssel, amin tanultunk anno különféle hímzési, varrási módokat. Van rajta még stoppolás is, gombfelvarrás, gomblyuk készítés és a szélén pelenkaöltés.

Olyan gyerekheverő, ami a hátul van a fal mellett nekünk is volt. A fekvőfelület meghosszabbítható, a 2 szögletes díszpárnával a matracrész is megtoldható, nagyon praktikus volt, sokáig használtuk, én is sokat aludtam rajta.

Régi porcelánok. Ma már nem divat.

Folyt. köv.

Huú, sok minden...

 ... történt, mióta nem írtam. Már előre mondom, hogy csak részletekben fogom bepótolni. (Voltam nyaralni is😊)

Na, amikor utoljára írtam, másnap - szerdán - összeszedtem magam és kimentem a Tescoba.  Útközben összetalálkoztam 1 régi kollégával, akivel elég jóban voltunk egymással. Hát, nem képes volt és kijött velem?😃 Pedig teljesen máshova készült.

Annyira boldog vagyok még most is attól, hogy sikerült 1 olyan edzőcipőt vennem, amire már nagyon régóta vágytam. Ez 1 tök klasszikus fehér Adidas ezüst színváltós csíkokkal, 35,5-ös méretben. Kényelmes, szép, nem volt drága, pláne úgy, hogy volt még egy 2.700.- Ft-os kuponom is hozzá, yesss😍  Már évek óta kerestem a belvárosban lévő márkaboltban, de még csak nem is biztattak, pláne az én méretemben.

Utána DM-be mentem vmi apróságért és végül be a Tescoba. A clubcardos fizetés után kaptam egy 1.100.- Ft-os kupont, amit meghatározott időben lehetett levásárolni és legalább 6.000.- Ft-ot kellett költenem --- na már ezen is túl vagyok😊

Múltkor írtam, hogy a szomszédasszony mennyire szarul van. Hát, kérem szépen, délután, mikor felhívtam, annyira rosszul volt, hogy keményen - persze azért udvariasan - elbeszélgettem vele, hogy vmit tenni kell. Szóljak-e a fiának, hívjak-e orvost, de mondtam, hogy inkább neki kéne és ebben is maradtunk. A beszélgetés lezárása előtt többször, nagyon határozott megígértettem vele, hogy lép vmit, miután letettük a telefont. Kicsivel később láttam, hogy jött a fia és vagy 1 óra múlva a mentő vitte el. Ez volt aug. 05-én, ma aug 15. van, azóta is kórházban van.

Csütörtökön itthon voltam és készültem a másnapi utazásomra.

Pénteken délelőtt jöttek értem Lackóék és leautóztunk Tárnokra, Viviékhez. Ott már készült a grill, csirke, sertés és zöldségek. nagyon finom volt. Szeretem Viviék házát, nagyon szép. Olyan, mintha 1 katalógus képeibe lépnék be, mikor náluk vagyok. Ilyen hosszú időt sosem töltöttem ott, sőt, sosem aludtam még ebben a házban.

Másnap ebéd után elautóztunk 1 Ászár nevű kis településre, ahol igen sok a látnivaló. Itt született Jászai Mari, de engem elsősorban a miniskanzen vonzott oda.

Teszek pár képet Jászai Mari szülőházáról, ezt volt az első, amit megnéztünk.

Jászai Mari szülőháza így néz ki ma

Jászai Mari eredeti kézírása

Jászai Mari eredeti utazóládája

Jászai Mari hagyatékából teáskészlet. Nagy szenvedélye volt a teázás

Innen folytatom, lassan fogunk haladni.