A kenguru című film 1975-ből. Annak idején szerettem a zenéjét és tulképp most is. A filmet akkor nem annyira, de ahogy öregszik az ember, átértékelődik minden. Egész helyes volt ez a Gálffy fiatalon hosszú, szőkés hajjal. Pont úgy nézett ki, ahogy abban az időben tetszettek nekem a fiúk. Vándor Évára alig lehet ráismerni. Szép, fiatal nő volt. Épp kisbabát csinálnak...
Na, jó, lépjünk tovább:-))) Nem könnyű, sokat tudnék most írni erről-arról.
Augusztus 13., kedd. Itthon voltam. Judittól, akinek a cicáit etettem, kaptam sok finom, húsos kiskerti paradicsomot és szilvát, jó érettet, valamint 1 karalábét. A karalábé teljesen amorf, épp holnap akarom megfőzni 1 kis húsos csonttal levesnek. Szilvát nem vennék magamnak, de természetesen, amit kapok, elfogyasztom. Jó volt, édes, érett, elfogyott. A paradicsomot ettem reggelihez, csináltam belőle paradicsomsalátát már nem tudom milyen kajához és 1 kiló paprikából főztem lecsót, persze hozzá a kapott paradicsomot felhasználva. A paradicsom ma fogyott el. Ezen a napon folytattam a plédek, függönyök mosását és elkezdtem az augusztusi nagytakarítást.
Szerdán elmentem festéket venni, mert a javítandó spájz ajtóhoz kell 1 pici festék. Zománc matt kellett volna, 3 boltban voltam érte és kiderült, hogy a legkisebb kiszerelés 7,5 deci, de nekem csak két ecsetvonásnyi kell kb. olyan széles, mint a kisujjam és kb. 15-20 centi hosszan. Ezért nem akarok megvenni 7,5 dl festéket. Találtam itthon fehér festéket üvegben, a festőfiúk hagyták itt nekem miután befejezték a munkát, hátha ez lesz az, amire szükségem van. Szotyikát rendbe tettem.
Csütörtökön itthon voltam, semmi bejegyzés nincs a kis noteszomban.
Pénteken fogászaton voltam. Sok időmbe telt, míg eljutottam odáig, hogy időpontot kérjek. Tavaly júniusban volt az altatásos kezelésem és ideje volt, hogy visszamenjek éves ellenőrzésre. Csak, hát... a félelem, bár nem ez a megfelelő szó. Talán fóbia... nem is tudom. A doktornő minden fogamat megtisztított egyenként és a keletkezett kis fogkövemtől megszabadított. Sajnos, van 1 lyukas fogam, azt mondta... :-( Erre kaptam 1 újabb időpontot, majd szeptember... nem is tudom..., talán 17-re. Szóval, otthagytam 47.500 Ft-ot. Ez van. A kezelés után hazafelé bementem az Aldiba, vettem sztrapacskát, az volt az ebédem.
Szombaton Lackóékkal mentünk Tárnokra a gyerekekért. Hosszan tudnék írni róla, de csak néhány lényeges dolgot emelek ki. Az egyik az, hogy a nem komplett menyem előttem alázta a fiamat, kétszer is. Undorító volt. A folyamatosan íródó búcsúlevelembe ezt le fogom írni és kifejtem, hogy viszont kívánom neki, hogy valamelyik gyerekét majd előtte alázza a gyereke házastársa, élje meg ő is ezt. Katával biztos, hogy van vmi idegi probléma, ezt már máskor is megállapítottuk. Engem az aggaszt, hogy, mivel ő örökbefogadott, ezért semmit nem tudunk a felmenőiről, hogy mit hurcol magával, milyen géneket. Nem túl jókat. Attól tartok, hogy a gyerekek is öröklik az ő hülyeségét. A fiamnak nem méltó partnere, ő 1 sokkal intelligensebb, okosabb házastársat érdemelt volna, mert ő is az. Szóval, velük ez volt. Én eddig nem utáltam Katát, de egyre inkább nem kedvelem. Na, a vejem Győző, ő meg valamennyi találkozásunkkor elvonul aludni, ez most is így volt, aztán meg bevonult a budiba 1 órára és szó szerint így igaz. Ezt sem fogom megérteni sosem. Vivi egyébként nagyon finom grill dolgokat készített. Este 7 után nem sokkal indultunk haza és olyan 10 előtt pár perccel értem a lakásba.
Vasárnap itthon voltam végeztem a magamra kirótt házimunkákat.
Hétfőn Gasztro Piknik volt itt a telepen, ahová Erika ajánlotta magától, hogy eljön. Aztán bezengte, hogy hozza a román barátnőjét, Elizabetet is. Istenem, Elizabet. Ez a név... Na, mindegy, kibírtam. Nem töltöttünk sok időt ezen a pikniken, ők ettek 1 fagyit, én 1 sütit és beszélgettünk 1 bő órát. Amíg ott voltunk, nem volt semmi műsor, pedig arra kíváncsi lettem volna. Mindegy. Egyszer elmentem ide is, oszt annyi. Kipipálva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése