... tartok, ez 1 szerdai nap volt. Mivel nagyon már - természetesen - nem emlékszem az akkor konkrétan történtekre, ezért csak a jegyzeteimre hagyatkozhatom. Voltam postán és először elmentem a bulgárföldi Pennybe, de ott nem kaptam, amit szerettem volna, talán a szokásos akciós budipapír volt az. Szóval, ebben a Pennyben nem is vettem semmit, továbbmentem villamossal a Vologdára és ott kaptam, amit akartam. Még arra emlékszem, hogy igen nagy hőség volt ezen a napon.
Csütörtökön ültettem el a kedden vásárolt 4 kis növényzetet, addig itt pihentek az erkélyen. De felkészültem, olvastam róluk, mielőtt elkezdtem az egészet. A levenduláról nem nehéz bármi hasznosat találni, de a hamvaskával megszenvedtem. Hogy miért? Mert a virágos úgy adta el, hogy nyuszifül, mert olyan kis bársonyos fehéres a levele. Tulképp hasonlít, csak cakkos a levele. Keresek róla képet a netről mindjárt. Tehát, kicsit felástam, felkapáltam a földet és megszórtam homokkal is, mert az segíti a víz áteresztését. Ezek a növények inkább tűrik a szárazságot és a napfényt, mint a túllocsolást, ezért kell a homok. Aztán a meszes vizet is szeretik, ezért ültetés után a talaj tetejét megszórtam kavicsokkal, amikből oldódhat ki mész locsoláskor. Így is locsoltam meg őket. Kis szépségek. Köréjük leszúrtam 4 kis botot és színes rafiával bekerítettem, így nem fogják lekaszálni. De egyébként nincs is ott fű, remélem, nincsenek veszélyben. A lelkes szomszédasszony is ültetett 2-2 növényt, de csak úgy a füves rész közepébe minden jelölés nélkül, aztán felháborodott, mikor lenyírták szegényeket. Ami még van csonkja 2 dáliának, meg keresgélés után 1 török szegfűnek - ebből is 2 volt - azokat is én locsolom meg, mikor az enyéimet, de sztem azok több folyadékot kívánnának és ráadásul tűző napon vannak szinte egész nap. Az én növénykéim délutáni napfényt kapnak. Sőt, lehet is, hogy kicsit több napfény kéne nekik, de mindegy, így marad, télire úgyis felhozom őket. Minden alkalommal, amikor elmegyek itthonról, első utam a növényekhez vezet, kicsit megsimítom a leveleiket, abból érzem, hogy kell-e nekik víz. De látni is lehet, ha kókadtabbak. Hát, ez van a növénykéimmel. Na, itt a kép a hamvaskáról.
 |
| Ez a hamvaska nevű növény. Remélem ilyen szép lesz az enyém is. Most is szép, csak nem ilyen sűrű. |
Csütörtökön körömpörköltet főztem magamnak. Szeretem. Jó puhára - ahogy mondani szoktam szarrá - főzve.
Pénteken jött Gábor - Emese nem volt itthon. Sütöttünk muffint. Nagyon finom lett és majdnem egészen egyedül készítette Gábor. Ő mérte ki a hozzávalókat, felütötte a tojást, összekeverte robotgéppel. Ügyes volt. A tésztát én kanalaztam a formába, az aljába 1 keveset, arra tett Gábor nutellát és a tetejét befedtem tésztával.
 |
| Itt látható Gáborkámmal az elkészült muffin, egyet direkt elvágtam, hogy a belseje is látszódjon. Közben persze, megérkezett Szotyi is. |
Szombaton itthon voltam, végeztem a szokásos dolgaimat és sokat tornáztam.
Vasárnap Pennyben voltam, mostam és azt írtam még fel, hogy fájt a mellkasom. Igen, emlékszem nagyon erős fájdalmam volt a mellkasom bal oldalán, teljesen kisugárzott a karomba is, vártam az infarktust. Nagyon rossz volt, nagy fájdalom volt. Aztán, hála az égnek, elmúlt. Nem tudom, mi lehetett, mitől lehetett.
Folyt köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése