Legalábbis remélem, hogy az leszek. Már 1 idő óta tudom, érzem, hogy ez az utam, ez kell, hogy legyen a további karmám.
A rövid történet a következő. Mint tudjuk a facebook nagy úr, azt szoktam mondani, hogy, aki nincs a fb-on, az nem is létezik. Pedig régen én eléggé face ellenes voltam. Mára ez alaposan megváltozott.
Szóval, valahogy kapcsolatba kerültem 1 helyi cicamentő alapítvánnyal, többször licitáltam is náluk, alkalmanként leveleztünk a vezetőjével, 1 kedves, törékeny fiatal hölggyel. Aztán 1x csak felajánlottam neki, hogy segítek neki elpostázni a licites cuccokat, mert mindig el van vele maradva. Ezt már vagy 1 fél évvel ezelőtt írtam neki és türelmesen vártam. Néha váltottunk pár levelet, írta is, hogy egyszer szavamon fog, de aztán annyiban maradt a dolog.
Na, mostanra eljutottunk odáig, hogy a legutóbbi licites dolgokat már én fogom intézni, megtett szerkesztőnek a fb-os oldalukon és úgy néz ki, hogy szerdán feljön hozzám, megbeszéljük, amit kell és elhozza a licites tárgyakat. Én meg majd felveszem a kapcsolatot az érintettekkel, aztán uccu neki.
Biztos, hogy odafigyelést igényel majd a dolog, valamilyen szinten időigényes is lesz, de nagyon örülök neki. Bekerülök az állatvédelembe úgy, hogy közben távol tudom tartani magam az állatoktól. Hú, ez most nagyon ellentmondásos, ugye? Nos, nem, semmiképp nem akarok találkozni beteg, elhagyott, szerencsétlen állatokkal, mert úgy érzem, hogy az lelkileg nagyon megviselne, de így, ezen a módon mégis tehetek értük.
Aztán meg találkozhatok emberekkel is, ha személyesen adom át a tárgyakat:-) Külön öröm ebben a kis zárt világomban, amiben élek.
Hát, ez vár rám, ez előtt állok. Ha lesz valami érdekes, úgyis elmondom majd.
Ma elmentem csokikat venni Mikulásra, de nem sikerült mindent megvenni. Holnap megyek másik boltba, majd ott is alaposan szétnézek Mikulásügyileg.
Délután mentem a gyerkőcökért az oviba, sajnos, eléggé köhögnek. Hazafelé jövet kicsit vártunk a villamosmegállóban, hátha jön az adventi villamos, de nem volt szerencsénk.
Erzsike, aki esküvői képeket akart nézni nálam korábban 2x is, de 1x sem jött, most hozott nekem naspolya lekvárt. Istenem, ha tudná, hogy vagy 2 évre visszamenőleg még itt állnak a lekvárjai, biztos nem hozott volna. Nagyon finom, amit készít, de én meg nagyon nem eszem lekvárt. Csak igen-igen keveset.
Nagyon fáj a jobb hüvelykujjam. Már elkeserítő. Tudom mi lenne a megoldás, tudom. Vagy 2 hétig (minimum) nem lenne szabad ideülnöm a géphez, mert az egér tette így tönkre a kezem:-(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése