... és ma sem jött Erzsike, pedig határozottan és konkrétan megbeszéltük. Nagyon csalódott voltam, mert ma még jobban rákészültem, mint tegnap. Gondoltam, csak nem csinál segget a szájából. De igen, sikerült neki.
Nos, reggel felkeltem, elvégeztem, amit kellett, még az itthoni melegítőmet is 1 "tisztességes" nadrágra cseréltem. Készítettem édességet, sós rágcsálnivalót, tányérokat, szalvétát és gondolkodtam, hogy még mit is hozhatnék. Italfélével mivel kínálhatom majd... Ilyenek jártak az eszemben és közben telt az idő. Dél elmúlt, mire túltettem magam rajta és eldöntöttem, hogy nem mutatom meg neki az esküvői képeket. Ha netán jönni akar, azt mondom, hogy nem érek rá. És, ha esetleg rákérdez, meg is fogom neki mondani, hogy a felső szomszédba, Marikához gyakran megy, mert mindig hallom, mikor becsönget, de ide nincs ideje lejönni mondjuk 1 félévben 1 félórát.
Szóval, ez csak a rákészülés, aztán majd meglátom.
Aztán úgy 1 óra körül felhívott, hogy nem jön ma sem, délelőtt 10-re ment fodrászhoz, mert az csak most tudta fogadni. Nem igaz, hogy ezt sem tudta, hiszen be kell jelentkezni, mindig előre megbeszélt időpontra megy. Tudom.
Különben meg olyan nyögvenyelősen indult ez az egész, mert legelőször, mikor beszéltünk róla, hogy megnézi a képeket itt az én gépemen, az első kérdése az volt, hogy mennyi időbe telik ez. Na, mondtam is neki, hogy nem kötelező megnézni...
Délután takarítottam keveset és, mikor a lépcsőházban az ajtó előtt mostam fel, Erzsike pont akkor ment fel a cigizésből. Köszöntem neki, hiszen idős asszony, tán a lánya lehetnék. Lehet, hogy nem, de mindegy, olyan 73-75 körül lehet. Na, szóval nem voltam túl kedves hozzá és nagyon gyorsan bezártam az ajtót.
Ha lesz valami fejlemény, majd beszámolok.
Marhára fáj a jobb lapockám, ahol elszakadt valami a nyáron. Ha elmegyek a laborleletemmel a háziorvoshoz, akkor ezt is elmondom majd neki. És újra fáj a hüvelykujjam töve. Ma megint alig bírtam fogni vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése