... pont úgy alakult, ahogy terveztem. Vagy legalább is, majdnem. (Takarítás nem fért bele.)
Délelőtt elmentem a fodrászhoz, tündér ez a Lili, alig bírok 1 kis borravalót rátukmálni. Nagyon jó frizurát csinált, tetszik. Nem szögegyenes, hanem kissé bodros és igazából ilyen vagyok én, ez vagyok én. Remélem, kitart holnapig a frizura, mert holnap este megyek Geszti koncertre. Várom, biztos jó lesz. Csípem Gesztit, értelmes, intelligens ember, nagyon jók a szövegei. Viszek fényképezőgépet, remélem, tudok majd fotózni. De ez a holnap lesz.
Ma hazaszaladtam a fodrász után, kb. 2 perc a távolság a fodrászat és a lakásom között. Összeszedtem a banyatankomat és lesétáltam a Bulgárföldre. Majdnem 3 km-t gyalogoltam ma (vissza is gyalog jöttem), így a futópadra nem mentem. Na, a Bulgárföldön a háztartási boltban vásároltam kisebb dolgokat. Egyebek mellett akartam 1 új teflonos edényfogó kesztyűt, ami 1.100.- Ft-ért volt kiírva. Mire odaértem a pénztárhoz, az ára már 2.000.- Ft fölött volt. Mondtam, hogy ennyiért nem kérem, nem ennyi van kiírva. Voltak olyan kedvesek és megnézték a többit. Végül kiderült, hogy az az 1 db valamiért rosszul van beárazva, mert 1 másik tök ugyanolyant el tudtam hozni 1.100-ért. Így már jó volt.
Utána mentem a lottózóba. 1 db öthetes lottóval játszom és pont lejárt újat kellett feladni. Nyereményem, (afkorsz), természetesen nem volt semmi. Nulla, zéró. Mikor mondta a csaj, hogy nincs nyeremény a szelvényen, azt feleltem, hurrá. Persze, poénból. Szerencsétlen vagyok a lottóval, a sorsjegyekkel is. Szerencsére, nem költök rájuk.
Ezután mentem a Pennybe, ahol kb. ezren voltak bent. Tegnap írtam, hogy a budipapír a legfontosabb, de tényleg, most az kellett elsősorban. Természetesen, már meg sem lepődöm ezen a nyamvadt Pennyn, a 4 rétegű budipapír nem volt. Nem is értem, mert rohadt drága. Így 3 rétegűt vettem, mert vmi kellett.
Hazajöttem, elpakoltam, kajáltam, mosogattam, tornáztam, sokat telefonáltam - konkrétan 3 emberrel - és eltelt az este.
Még a holnappal kapcsolatban nem döntöttem. Vagy a szokásos szombati tevékenységeimet fogom végezni vagy kitakarítom a kisszobát. Meglátom. Főznöm nem kell, van kajám még vasárnapra is. Már most azon is jár az agyam, hogy hétfőn nem kéne menni sehova és vmi jót főzni itthon. Konkrétan körömpörköltre vagy kocsonyára vágynék, ezeknek meg sok óra kell, legalább 3.
Na, de hol van még hétfő, addig hármat kell aludni, mondanánk 1 ovisnak.
Ja, jut eszembe, tegnap ránéztem Karcsi oldalára, mert az öcsémet letiltottam, ezért nyilván őt már nem látom. Voltak a Renoir kiállításon még január elején, 3 órát sorakoztak, míg bejutottak. Mennyivel jobban jártunk mi Katival novemberben. Odamentünk, megvettük a jegyet, még azért sem kellett sorakozni és már bent is voltunk.
Jól nézett ki Laci...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése