A péntek hajnali hasmenés óta ma dél körül volt először széklete Bonikának. Ő kéredzkedett, amiről egyből tudtam, hogy nem jelent jót.
A kaki első fele normális volt, gondolom, arra még kihatott a gyógyszer. De a második fele sima fosi volt és és még utána is guggolt, nyomott volna, vagyis ingere volt.
Sajnos, a délutáni sétánál újabb fosi volt. Sima fosi, a végén már csak a lé jött belőle. Nagyon el vagyok keseredve, kivagyok idegileg. Nem tudom, mit kéne tennem, hogy jól legyen. Kap gyógyszert, koplaltatnom kéne, de éhes. Látom, hogy éhes. És rettenetes sovány már, este meg kéne mérnem, de tudom, az 1 újabb trauma lesz nekem.
Adtam neki 1 kis főtt krumplit, azt szereti és csipegettem bele kekszet. De csak nagyon keveset kapott. Még az előző betegségnél mondta a doktornő, hogy ezt lehet adni. Este újabb adag gyógyszert kap és megint stresszelhetek, hogy mi lesz éjjel, összefossa-e a lakást és aztán, hogy holnap mire jövök haza.
Holnap felhívom a doktornőt, hátha ad tanácsot telefonon.
Ha szervi baja van, azzal nem tudom, hogy mit lehet még kezdeni. Nagyon öreg. Emberi korban számítva Bonika most 77 évesnek felel meg. Lassan kezdek belerokkanni lelkileg, fizikailag és alkalmanként anyagilag.
Ki kell mondanom, hogy ha nem jön ki ebből a betegségből, akkor döntenem kell róla. Egyedül, munka mellett nem bírom őt ellátni.
Szeretném, ha újra szép, egészséges kakikat szednék össze.
Szeretem őt.
Szeretem ♥ ♥ ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése