2014. szeptember 22., hétfő

Uszoda

Emese jár úszni. Nekem nem fontos az úszás, de nem is az a lényeg, hogy nekem mi a fontos. Nem is tudom, hogy tudok-e úszni, szerintem nem, de mikor egyszer Istvánnal kiúsztam a Tisza közepéből vagy 50 méter olyan 5-6 méter mély vízben és utána vissza, na akkor elbizonytalanodtam. Lehet, hogy tudok úszni? Alapvetően nem vagyok 1 vízimádó és a tengerbe is csak addig lépegettem, míg leért a lábam.
De Kata úszik, búvárkodott is, neki fontos, hogy a gyerekek ússzanak. Így beíratták Emesét egy kéthetes tanfolyamra. Igen, de nem tudnak érte menni, így nekem és Kati nagyinak kell megoldani. Nos, Kati nagyi, aki nyugdíjas, otthon töltheti az idejét és ő az én koromban már évek óta nyugdíjas volt, bevállalt 2 napot, nekem a munka mellett, a kutya mellett jutott 3 nap. És még a jövő hétről nem is beszéltünk. Akkor majd remélem meg tudom fordítani a helyzetet, neki lesz 3 nap, nekem 2 nap, csak az egyenlőség miatt. Ha kell megoldok egyedül mindent.

Nagyon oda kell figyelni a gyerek törölgetésére, öltöztetésére és főleg a hajszárításra. Nem is volt semmi gond, kivéve a cipő felvételénél, mert Emese nem akart leülni 1 székre, azt mondta, hogy koszos, pedig nem volt az. Ezen kicsit összevesztünk:-)))
Utána gyógyszertárba mentünk, Bonikának vettem Normaflort. A gyógyszertár után legalább 10 percet vártunk a qrva villamosra, míg odazötyögött 1 nosztalgiavillamos az autómentes nap tiszteletére. Alig fértünk fel, úgy toltam magam előtt a gyereket. Gondoltam is, hogy nem csoda, ha az emberek autóval járnak ilyen katasztrofális tömegközlekedés helyett.
Nagy nehezen hazaértünk, már Kata meg Gábor itt vártak a lépcsőházban. Nagyon  jól érezték magukat, később becsatlakozott Lackó is. Na, az estém jól elment, most fogom befeejzni a dolagimat.

Az esti sétánál felhívtam Bonika orvosát. Folytatjuk azt, amit megkezdtem és legnagyobb örömömre volt 1 pici kaki és az rendben volt. Remélem, hogy visszatérhetünk hamarosan a normális kajáláshoz. Jó lenne, ha visszaszedne néhány dekát. Tegnap 7,9 kiló volt, ez elég kevés.

Gyógyuljunk. Ha Bonika gyógyul testileg, én gyógyulok lelkileg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése