2014. szeptember 4., csütörtök

Kontroll

Nem mentem ma dolgozni, persze ez már tegnap eldöntött dolog volt a részemről.
Az éjszakánk nem jól telt. Bonika egyfolytában koslatott. Ment pár lépést, megállt. Percekig állt. Aztán újra pár lépés, álldogálás, lihegés. Láthatóan nem volt jól. Ha kiment a szobából, általában mentem utána vagy csak felkeltem és kinéztem az előszobába. Vagyis, alig aludtunk. Nem is tudom, hogy így állva tudott-e egyáltalán valamennyit pihenni. Esetleg a fenekére ült le. Próbált lefeküdni, de nem ment. Aztán rájöttem, hogy ez a kutya nem tud lefeküdni, azért csinálja ezt az álldogálós - mászkálós dolgot. És ez így ment éjjel és nappal. Annyira sajnáltam, hogy nem tudok segíteni neki.
Először azt hittem, hogy a rengeteg szuri helye fáj neki, de nem így volt. Óvatosan lenyúltam a hasa alá és morgott. Megtaláltam az okot, vagyis szegénykémnek vélhetően annyira fájt a hasa, hogy nem tudott lefeküdni. Délután 2 előtt csoda történt, mert hasra feküdt az előszobában és aludt. Jajj, meg sem mertem moccanni, hadd pihenjen ameddig csak akar. Ez 1/2 3 utánig tartott, kb. 3/4 órát alukált.
Kata délután visszavitt minket az orvoshoz. Ismételten kapott infúziót és bele sok szurit, fájdalomcsillapítót is. Tegnap külön kapott 5 szurit.
Elmondta a doktornő a teendőket a gyógyszerekkel, etetéssel kapcsolatban.

Holnap is itthon maradok. Bonikának az etetését meg kell oldanom, ez nagyon fontos. 3/4 rész krumpli, répa, tészta vagy rizs és 1/4 rész husi alacsony fehérjetartalommal. Csak apránként szabad visszaadni neki a kaját.
Nagyon fontos, hogy minél hamarabb újra szedje a veséjére a gyógyszerét. Eddig por volt, de nagyon utálja, ezért most kapszulát fog kapni.

Lehet drukkolni, hogy összeszedje magát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése